Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 (Budapest, 1964)

Orbán László: Az első nemzetközi vadászati kiállítás és magyar vonatkozásai

ként ragyogta be a kettős monarchiában másodszerepre kényszerített magyarságot s most újból meg akarta mutatni a világnak, hogy a vadászat terén is felveszi a versenyt annak bármelyik nemzetével.

Ez a vetélkedési tendencia már a magyar kiállítási épület külső megjelenésében is kivehető volt. Nagyságban is felülmúlta számos nagyhatalom pavilonját, formája, stílusa a századforduló szecessziója jegyében nem nélkülözött bizonyos hivalkodást.

A „Magyar Vadászkastély" Bécs 1910.

Az épület alkotója Fischer József budapesti építész a „vadászkastély” magas, meredek tetőzetével és tornyaival annak várkastélyszerű külsőt igyekezett adni, de sajnos nem tudta vagy talán nem is akarta kivonni magát az uralkodó szecesszió hatásából. Ezért aztán a bécsi „magyar vadászkastély” az utókor tárgyilagos nézője szemében inkább egy dúsgazdag pénzember palotájának hat, mint patinás vadászkastélynak.

A hatalmas épület rusztikás földszinti falazatába vágott s a tóra nyíló maszszív, íves főkaput két kapitális barnamedve szobra őrizte.

Belépve először az agancstermekbe jutott a látogató, amelyekben a legelőkelőbb magyar vadászok által zsákmányolt trófeákat láthatta.15 Ezek közül három darab ma a Mezőgazdasági Múzeum birtokában van, éspedig egy Dras1*4 Die erste internationale Jagdausstellung Wien 1910. (p. 19-118.)

15 Magyarország a wien! első nemzetközi vadászati kiállításon. Hornyánszky Viktor cs. és kir. udvari könyvnyomdája. (p. 87.)

87