Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 (Budapest, 1964)
Dr. Donáth Ferenc: A nagybirtok igénybevétele az 1945. évi földreform során
a juttatás szempontjából is ugyan jóval nagyobb volt. (R. 18. §) a statisztikai kimutatásokban feltüntetett 8682 kát. holdnál; a szőlőt és a gyümölcsöst is a megváltásnál és a juttatásnál is a szántóterület többszörösének számolták el. Egyéni juttatás célját szolgálták ugyan, de nem mezőgazdasági művelésre, hanem házhely céljára vettek igénybe közel 20 000 holdat 12 373 esetben, ÍOO kát. holdnál kisebb birtokból, túlnyomó többségében, teljes kárpótlás ellenében, a törvényes rendelkezéseknek megfelelően. A Rendelet tehát csak az említett címeken, és csak bizonyos cselekmény elkövetése vagy körülmény fennforgása esetén adott módot arra, hogy a reformot végrehajtó szervek ÍOO kát. holdnál kisebb ingatlant is igénybe vegyenek. De ezt a rendelkezést a földigénylő bizottságok nem tartották be. Az ország minden részében - bár igen eltérő mértékben - túllépték a Rendelet szabta kereteket. Ahol a kiosztható föld nem fedezte a jogosultak igényét, a földigénylő bizottság a juttatásból kimaradtak nyomására vagy anélkül is, igénybe vett ÍOO holdnál kisebb úri birtokokat, a szegényparaszti közfelfogásnak megfelelően. 7407 esetben közel 90 000 holdat sajátítottak ki így Rendellenesen. A Rendelet-ellenes igénybevételek országrészenként jelentősen eltérő képet nyújtanak:3 Amíg tehát a Dunántúlon egy községre átlagosan 1,2 törvénytelen igénybevétel esik. Északon ennek kétszerese: 2,4, az Alföldön pedig a törvénytelenül igénybe vett birtokok száma több mint négyszerese a dunántúli átlagnak, kereken 5. Ezek a számok rávilágítanak az 1945. évi földreform végrehajtását alapvetően jellemző körülményre. Nevezetesen: míg a Dunántúlon a földosztás áh tálában megmaradt a reform keretei között, lefolyása simább, probléma mentesebb volt, addig az Alföldön a földosztás általában törvényt nem tisztelő, vidékenként kifejezetten forradalmi jellegű folyamat, amelyet harcias szellemű tömegmegmozdulások kísérnek. Észak a két pólus között foglal helyet. Jogos igény és felosztható föld mennyisége közötti disszonancia országosan jelentkező feszültség forrása, mely mint láttuk az ország minden részében törvénytelen földfoglalásokra vezetett. Am, hogy a törvénytelen igénybevételek fő tájaink szerint ilyen jelentős különbséget mutatnak, annak ha nem is kizárólagos, de egyik alapvető tényezője a nagybirtok, illetve az igénybe vett föld egyenetlen eloszlása. Ha az igénybe vett területet az egész területtel vetjük össze, akkor kiderül, hogy a földreform az ország területének 34%-át vette igénybe, azaz Magyar- országon 1945-ben minden harmadik hold föld tulajdonost cserélt. Ez valóságos földindulás volt, jóllehet az igényeket teljesen kielégíteni így sem lehetett. 3 Ezekben a számokban nem szerepelnek a Rendeletre hivatkozással, de kellően nem alátámasztott vagy nem jogszerű elmeken történt elkobzások. Ezek száma és az elkobzott terület az Alföldön jelentékeny volt. Magyar Mezőgazdaság Múzeum Közleményei 1964 65 A földreformmal A ÍOO kh-nál kisebb földbirtokokból szükségOrszágrész érintett községek ________bői igénybevett földbirtokok_______ ( városok) száma száma területe (kh) Dunántúl.......................................................... 1774 2105 23 060 Alföld.............................................................. 752 3790 47 751 É szak...................................................................................639_____________1532 ____ _ 18 280__ M agyarország összesen 3165 7427 89 091
