Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 (Budapest, 1964)
Dr. Takács Imre: A Magyar Mezőgazdasági Szakirodalom Könyvészeiének VI. kötete
A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI SZAKIRODALOM KÖNYVÉSZETÉNEK VI. (1920-1935. ÉVI) KÖTETE Dr. Takács Imre A Mezőgazdasági Múzeum kiadásában legutóbb megjelent a „A Magyar Mezőgazdasági Szakirodalom Könyvészete” (Bibliographia Litterarum Hungáriáé Oeconomicarum Ruralium) című kiadványsorozat VI. kötete. így az előző kötetekkel együtt ma már az 1935-ig Magyarországon kiadott mezőgazdasági szakkönyvek általános bibliográfiája az érdeklődők rendelkezésére áll. E kötetek hasznos segédeszközei a magyar agrárfejlődés felderítésére törekvő tudományos kutatásoknak. De a kutatókon kívül nélkülözhetetlen útmutatóul szolgál ez a bibliográfia azoknak a gyakorlati szakembereknek is, akik a múlt mezőgazdasági tudományának megismerése által elmélyültebb szakismeretek megszerzésére törekednek. A felsorolt, majdnem 30 ezer kisebb-nagyobb mű nemcsak a kiadásuk idejének agro- és zootechnikai fejlettségét, hanem a korabeli üzemi és agrárgazdasági körülményeket is híven tükrözi. A legutóbb megjelent VI. kötet az említett 16 év magyar mezőgazdasági irodalmának elvileg minden önálló kiadványát sorolja fel - a bányászat kivételével - a hazai őstermelés összes ágaiból. A bibliográfia tehát a növénytermesztés és az állattenyésztés valamennyi területén kívül kiterjed a vadászatra, a halászatra, a vízgazdálkodásra, a borászatra, a mezőgazdasági iparokra, az agrártermények forgalmára és a legtágabban értelmezett magyar mezőgazdaság minden egyéb szektorára is. Valamennyi tématerületen a termeléstechnikai és az agrárökonómiai kérdések irodalmát egyaránt felöleli. A lehető teljességre törekvő bibliográfia eddigi I-VI. kötete nemcsak a magyar agrárirodalom elhunyt nagyjainak munkáit, nemcsak Tessedik Sámuel, Nagyváthy János, Pethe Ferenc, Rodiczky Jenő, Cserháti Sándor, Grábner Emil, Kerpely Kálmán, Istvánffi Gyula, Degen Arpád, Tormay Béla, Hutyra Ferenc, Wellmann Oszkár, Marek József, 'Sigmond Elek és más kiválóságok müveinek könyvészeti adatait tartalmazza, hanem az általánosan nem ismert magyar mezőgazdasági szakíróknak önállóan (könyv- vagy folyóiratcikk különlenyomata alakjában) megjelent írásait is feltünteti. Minden bibliográfia célja kettős: az irodalom regisztrálása és a megjelent művek rengetegében való tájékozódás megkönnyítése. Az előbbi cél a szabatos könyvészeti címleírást, az utóbbi a bibliográfia használójának érdekét helyezi előtérbe. A szóban levő bibliográfia készítői mindkét cél követelményét szem előtt igyekeztek tartani, mégis inkább a kutatói érdeknek adtak előnyt. Használhatóságával ez a bibliográfia emlékeztet a mind gyakrabban kiadott szaklexikonokra és a nagy szakszótárakra, mert könnyű és gyors felvilágosítást nyújt a szakirodalom hatalmas területén eligazodást keresőknek. Mindenki számára hézagpótló szerepe van, akit a magyar mezőgazdaság több 279
