Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 (Budapest, 1964)
Gunst Péter: Nemzetközi agrártörténeti bibliográfia
Ami a bibliográfia mutatórendszerét illeti, úgy véljük, szerzői mutatóra és azon országok felsorolására is szükség van, amelyekre az egyes bibliográfiai tételek utalnak. Ezért a címek, illetve -a bibliográfiai adatok felsorolását szerzői névmutató követi abból a célból, hogy egy-egy szerző valamennyi műve együttesen is megtalálható legyen. Az ezután következő országok mutatójában az egyes országok kontinensenként, ezeken belül betűrendben követik egymást. Az az első látásra is feszítettnek tűnő program, amelyet a fentiekben vázoltunk, komoly ellentmondást rejt magában. Hiszen azok az - akár a nemzetközi történeti irodalmat, akár egy-egy ország történeti irodalmát - összefoglaló bibliográfiák is, amelyek rendszerint félévtizedes késéssel látnak napvilágot, még ezek a kiadványok sem mondhatók teljeseknek. Hogyan volna tehát megvalósítható a teljességre törekvés igénye egy kurrens, alig két évvel az irodalom megjelenése után napvilágot látó speciális szakbibliográfiában, amelyik amellett a nemzetközi irodalom összefogását tűzi ki feladatául? S még inkább problematikusaknak tűnnek ezek az elképzelések, ha tudatában vagyunk annak, hogy olyan országban adjuk ki bibliográfiánkat, amelynek anyagi eszközei - s ennek következtében tudományos lehetőségei is - csekélyek ilyen feladat hiánytalan ellátásához. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum vezetősége és Bibliográfiai Szekciója már a munka megkezdésekor tisztában voltak azzal, hogy azt az ellentétet, amelyik az igények és a megvalósíthatás realitása között feszül, csak egyetlen módon lehet feloldani; egyfajta közreműködői hálózat kiépítésével. Ilyen megoldást választott már korábban is a holland Agrártörténeti Intézet, s számunkra is csak ez az út látszott járhatónak. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum ezért még 1963 folyamán elkészített egy tájékoztatót a bibliográfiáról s azt mindazoknak a külföldi tudósoknak és kutatóintézményeknek, valamint folyóiratszerkesztőségek részére megküldötte, akik, illetőleg, amelyek maguk is részt vesznek az agrártörténeti kutatómunkában, s várható volt bekapcsolódásuk egy ilyen nemzetközi kiadvány gondozásába. A múzeumot ebben az a tudat vezette, hogy csak igen szoros nemzetközi együttműködés képes megvalósítani az ilyen bibliográfia minél teljesebbé tételét. A közreműködők hálózatának kiépítése terén már eddig is értünk el eredményeket. A mai napig a következő személyek, illetőleg intézmények vállalkoztak arra, hogy rendszeres közreműködésükkel teszik teljesebbé bibliográfiánk anyagát: Dr. Ulrich Bentzien, Rostock (NDK), Dr. L. Demény, Bukarest (Románia), Dr. Miroslava Despot, Zagreb (Jugoszlávia), Prof. Dr. Günther Franz, Stuttgart-Hohenheim (NSZK), Dr. A. Gutu, Bukarest (Románia), Dr. Hagiwara Tadashi, Tokio (Japán), Dr. Wolfgang Jacobeit, Berlin (NDK), Dr. I. S. Meihuizen, Groningen (Hollandia), Doz. Dr. V. Melik, Ljubljana (Jugoszlávia), Dr. V. Myska, Praha (Csehszlovákia), Prof. Dr. Fernand Ouellet, Quebec (Kanada), Prof. Dr. Andrei Otetea, Bukarest (Románia), Dr. P. Simonescu, Bukarest (Románia), Prof. Dr. B. H. Slicher van Báth, Wageningen (Hollandia), Prof. Dr. Axel Steensberg, Koppenhága (Dánia), Ing. agr. Rudolf Tank, Bern (Svájc), Prof. Dr. Robert Wildhaber, Basel (Svájc), továbbá Schweizerisches Bauersekretariat, Brugg (Svájc), Lenin Mező gazdaságtudományi Akadémia Központi Tudományos Könyvtára, Moszkva (Szovjetunió), Vietnami Demokratikus Köztársaság Központi Tudományos Könyvtára, Hanoi. E közreműködők azonban, s mindazok, akik ezután vállalják a közremű276
