Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 (Budapest, 1964)
Dr. Szabó Miklós: Berzsenyi Dániel, a mezei szorgalom némely akadályairól
így alakul ki Berzsenyinek másik arca, a nemesi keretekből kinőtt, illetve korából napjainkba átnőtt, haladni vágyó magyar mezőgazda alakja.72 S ha igaz - mint ahogy sajnos igaz az a megállapítás, hogy: Berzsenyi el volt temetve életében a falujában, holta után az ország közönyében -, s hogy az utókor még jobban eltávolodott Berzsenyitől, mint kortársai,73 egyben ha kötelességünknek tekintjük az esetleges ferde vélemények megcáfolását, akkor a tárgyilagosság és a haladó hagyományok tisztelete, illetve ápolása jegyében tényleg illik megismerkedni Berzsenyinek, úgyis, mint gazdának igazi arculatával. A teljes, az igazi Berzsenyit érdemes megismerni, mert belőle egy igen gazdag és korszerű magyar egyéniség bontakozik ki.74 S ha igaz végül az a megállapítás, miszerint: Berzsenyi emberi arcának és müveinek népszerűsítésével - melyeknek egy jelentős része épp a parasztsággal (az agrárkérdésekkel) foglalkozik -, még adós irodalomtörténetünk és művelődéspolitikánk75 és hozzáfűzendő, hogy főleg agrárirodalmunk, —■ akkor ebből az adósságból kívánt jelen tanulmány valamelyest törleszteni.* DANIEL BERZSENYI ÜBER ETLICHE HINDERNISSE DER BEFLISSENHEIT DER LANDWIRTSCHAFT von Dr. Miklós Szabó Dániel Berzsenyi, der bekannte ungarische Dichter, adeliger Gutsbesitzer von 1000 Joche, war zugleich ein Agrarier von Fortschritt. Diese Studie wünscht die Person Berzsenyis von dieser weniger bekannten Seite vorzustellen. Obwohl dem Forscher gar wenige' zeitgenössische Dokumente zur Verfügung stehen und noch eher aus Berzsenyis Briefen Folgerungen auf seine Wirtschaftsführung getroffen werden können, ist der Autor bestrebt bekanntzugeben, dass dieser hervorragende Dichter und Agrarier, trotz vieler Übel und Schwierigkeiten sein Gut in Nikla in einen gut geregelten Zustand brachte hier ertragreich wirtschaftete und bemüht war eine patriarchale Atmosphäre zu gestalten. Berzsenyi hat schwere Zeiten durchgemacht, das Leben hatte ihm vieles beigebracht und gab ihm viel zu denken, so dass er irn Laufe der Zeit ein Mensch von aufgeklärter Gesinnung wurde, in schierem Gegensatz zu den anderen Gutsherren, den Mitgliedern seines Standes, und sogar in dem Masse dass man ihn zu den ersten Reformern der Agrarwirtschaft zählen kann. Berzsenyi hielt mit Ferenc Kazinczy, dem Führer der ungarischen Schriftsteller und Dichter, mit Miklós Wesselényi, dem Reformer und Gutsbesitzer aus Siebenbürgen (Transsylvanien) Freundschaft und einen Briefwechsel aufrecht, doch von allen übte auf ihn István Széchenyi, der „grösste Ungar" die stärkste Wirkung aus. Die beiden Männer vertraten in vielen den gleichen Standpunkt, beide suchten und erhofften in erster Reihe durch die Entwicklung der Landwirtschaft die Aufrichtung des Volkes und des Landes. Grösstenteils auf den Einfluss Széchenyis schrieb Berzsenyi seine einzige Agrarstudie mit obenangeführtem Titel, in der er u. a. den unrichtigen Bevölkerungszuwachs und die Güterverteilung den Mangel der allgemeinen und Fachbildung, die 72 Vö. Takács Gy., valamint Kanyar J. szavaival. 73 Németh L. megállapításai. Állapítja meg Takács Gy. i. m. Mint Takács Gy-nál olvasható. * A fentebb említetteken kívül Berzsenyiről írtak még: Angyal Dávid, Bánóczi József, Benedek Elek, Császár Elemér, Fáy Ilona, Füst Milán, Gaal Mózes, Gyulai Pál, Halász Gábor, Horváth János, Kazinczy Gábor, Kerényi Károly, Kelényi Ferencz, Kovách Aladár, Körösy László, Mayer Erika-Mezei Márta, Merényi Oszkár, Németh Sámuel, Noszlopi Tivadar, Radnóti Miklós, Szabó Dezső, Szerb Antal, T. Mérey Klára, Váczy János, Waldapfel József. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 241
