Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 (Budapest, 1964)

Patay Árpád: Két ősi szőlőmetszőkés-típus és annak későbbi előfordulása a Dunántúlon

a görög eredetű baltás és a római eredetű balta nélküli két nagy csoportba sorolhatók.5

A. Lagrange6 tanulmányában a szőlőmetszőkéseket már az elvégzendő munka szempontjából fontos élrészt figyelembevéve csoportosítja a következőképpen:

■ 1. Szőlőmetszőkés hátsó vágóéllel, egy ívelt vágóéllel.

2. Szőlőmetszőkés hátsó vágóéllel, két ívelt vágóéllel.

3. Szőlőmetszőkés hátsó vágóéi nélkül:

a) egy ívelt vágóéllel,

b) két ívelt vágóéllel.

A. Lagrange rendszerezésének kiinduló pontja a szőlőmetszőkés alakja, és Bassermann-Jordanhoz hasonlóan a metszőkés hátsó éle, vagyis baltája.

Vincze István7 a magyar szőlőmetszőkések néprajzi anyagának vizsgálata során a baltás és baltanélküli szőlőmetszőkések két nagy csoportján belül a hazai metszőkés formákat a következő 4-4 tájtípusba sorolja:

I. Baltás metszőkések csoportja:

1. Tokaj hegyalj ai típus

2. Alföldi típus

3. Balatonvidéki típus

4. Zalavidéki típus

II. Balta nélküli metszőkések csoportja:

1. Erdélyi típus

2. Budai típus

3. Gyöngyösvidéki típus

4. Miskolci típus

Vizsgálat tárgyává téve a metszőkéseket, megállapíthatjuk, hogy azok alakja több munkafolyamat elvégzésére alkalmas, szerkezetileg különböző metszési munkák kivitelezésére megfelelő részből tevődik össze. A szőlőmetszőkések vizsgálatánál a metszéssel kapcsolatos munkafázisokból indultunk ki, mivel a metszőkés alakját a vele végzendő munka fázisai határozzák meg. A szőlő metszésének kezdeti szakaszán alakult ki a termesztéssel kapcsolatos munka- folyamatok elvégzéséhez alkalmas szőlőmetszőkés forma, lehetőleg a minimális vas felhasználásával, valamint a munkafolyamat mennyiségi és minőségi elvégzése célszerűségének szem előtt tartásával.

A szőlő metszési munkálatai két részre oszthatók:

a) a szőlőtőke-művelésmódra

b) a szőlő metszésmódra

A szőlőtőke-művelésmód, a szőlőtőke idősebb részeinek kialakítását, a metszésmód a szőlőtőke egyéves részeinek a kezelését jelenti.8 A két művelet

< ,

5 Bassermann-Jordan, Geschichte des Weinbaus. Zweite Anlage. Frankfurt am Main. 1923. X. 29.; 320. S.; Vajkai A., i. m.; Vincze I., i. m.

6 Langrange A., La serpe a tailler la vigne en Bourgogne. Arts et Traditions Populaires, Paris. 1953, No. 1. 15-32.

T Vincze !.. Magyar szőlőmetszőkések és metszésmódok. Néprajzi Értesítő Bp. XXIX. (1957) 74. o.

В Csepregi P., A szőlő metszése. Bp. 1959. 7. o.

186