Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 (Budapest, 1964)

Dr. Kralovánszky Alán: Szarvasmarha-temetkezés a honfoglalás korából

IV.

t

\ '

Vallástörténeti szempontból is fontos kérdést vet fel leletünk, nevezetesen az, vajon elszigetelt jelenségről van-e szó vagy pedig nem. A fentebb tárgyaltakon kívül még az alábbi adatok adhatnak támpontot:

1. Debrecenből származik egy X. századi lapos domborművű arany veret, amelyen szarvasmarhafej látható.59 Tiszaeszlár-Bashalom II. temető egyik X. századi sírjában szarvasmarhafejes aranyozott ezüstvereteket tártak fel.60 Csongrád-Felgyő kora Árpád-kori települése egyik árkából két marha és egy lókoponya került elő.61

A debreceni X. századi szarvasmarha-fejes arany övveret

2. Az 1164-ben Stájerországból hazánkba telepedett Hahót nem62 címerében (az első pecsét 1235-ből való) szarvasmarhafej látható, a szarvak között kereszttel.63 Győrffy Gy.64 és Kumorovitz L. B.65 szerint ez a magyar címeres gyakorlatban idegen jelenség. Véleményünk szerint akkor van értelme a címerképben szereplő állatfejet „megkeresztelni", ha az állatnak valamilyen

Hahót nemzetség XIII. századi címere

Zoltai L., DJ 1909 27.

60 Dienes I. szívességéből ismerem közületien ásatásának ezen adatát,

61 László Gy. ásatása. 1955. Az állattani meghatározást Bökönyi S. felvilágosítása alapján ismerem.

62 Karácsonyi Gy., A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. II (1901) 116.

63 Csoma Magyar nemzetségi címerek. Bp. 1904. 55.

64 Győrfíy Gy., Tanulmányok a magyar állam eredetéről. 1959 4-5.

65 Szóbeli közlését i|tt köszönöm meg,

ISI