Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 (Budapest, 1964)
Dr. Kralovánszky Alán: Szarvasmarha-temetkezés a honfoglalás korából
SZARVASMARHA-TEMETKEZÉS A HONFOGLALÁS KORÁBÓL Dr. Kralovánszky Alán Ï. 1961-ben Sárbogárd (Fejér m.) Trinker tanya mellett egy ÍOO síros X. századi temetőt tártam fel.1 A NY-K-i tájolású sírokat egy ÉNY-DK irányban húzódó, közel 50 m széles, hosszan elnyúló homokdombba ásták be. A vízzel körülvett domb szigetszerűen emelkedett ki a még ma is vizenyős, rétnek használt környezetből.1 2 A temető északnyugati szélén (1 kép) a dombtetőn előkerült egy sir, amelyben egy fiatal szarvasmarha volt eltemetve.3 A sir adatai: mélység: ÍOO cm, sírhossz: 250 cm, sírszélesség: 160 cm. Tájolása 10°-kal tér el a NY-K-i tengelytől DNY felé. Bolygatatlan. A sírgödör függőleges fala jól elhatárolt, a sírföld (humusz és homok) teljes egészében egyöntetű kevertségű. A sírgödör alján bal oldalára fektetve, kissé felhúzott lábtartással, nyakát és fejét a jobb vállára visszahajlítva feküdt a fiatal szarvas- marha jófenntartású csontváza (2-3 kép). A legmagasabban elhelyezkedő koponya occipitalis részét a sírt kiásó munkás lapátjával erősen megsértette. A borjú két mellső lábcsontja hiányos. (A jobb oldalinál az os phalangis II—III ; a bal oldalinál a metacarpus distalis vége, valamint az os phalangis I—II—III.) A megmaradt mellső lábcsontok felszíni nyomai alapján jól látható, hogy a hiányzó részeket széles, éles eszközzel ütötték le. A sírban sem melléklet, sem egyéb temetkezési jelenség nem volt megfigyelhető. (4 a-d. kép) A borjú életkora 8-10 hónap.4 A személyes bontás és megfigyelés alapján megállapítható volt, hogy a mellső lábcsontokat még az eltemetés előtt vágták le, ugyanis ezek helyén a sírgödör alja ugyanolyan kemény volt, mint a sir más részén. E temetkezés fontos történeti forrásértéke, valamint a levonható következtetések miatt, mivel eddig teljesen ismeretlen jelenségről van szó, szükségesnek látszik tüzetesebben megvizsgálnunk a X. századi temetőhöz tartozásának kérdését. 1. A borjúsír teljesen azonos tájolásban, azonos mélységben feküdt az embersírokkal és azonos kevertségű sírfölddel volt kitöltve. 1 Kralovánszky A.. ArchÉrt 89 (1962) 266. 2 I. katonai felvétel Neu-féle összevont térkép. 1785. MTA Régészeti Kutató Csoport. Térképtár. 3 A sir a székesfehérvári István Király Múzeum kiállításán látható. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy ezen temetkezés egyedi jelenség még, csupán figyelem felkeltés és részben vitaindítás jelen tanulmányunk célja. 4 Az életkor-meghatározásjt Bökönyi Sándornak köszönöm. Sajnos a fiatal életkor miatt a nem meghatározása ma még nem lehetséges, pedig ez annál is inkább lényeges lenne, mert tinó szavunk esetleges nem-meghatározási értelmére lehetne választ kapni. Ezen felül névadás, illetve vallástörténet szempontjából (lásd tanulmányunk további részeit) is elsődleges fontosságú lenne ezen adat ismerete. 171
