Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 (Budapest, 1964)
Dr. Takács Imre: A mezőgazdaság általános szakfelügyelete a polgári Magyarországon
hatáskörben eljáró járási hatóság gyakorolta a nép gazdasági tevékenységében a legközvetlenebb beavatkozási jogot, szüksége lett volna tehát a gazdasági felügyelők közreműködésére, hogy intézkedései mezőgazdasági szempontból helyesek és célszerűek legyenek.49 De nem felelhetett meg rendeltetésének a magyar mezőgazdaság akkori szakigazgatási felügyelete teljes mértékben azért sem, mert a felügyelők a megyeszékhelyről ritkán érintkezhettek a falun, tanyán lakó parasztgazdákkal. Éneikül pedig eljárásuk jobbadán csak bürokratikus lehetett. A földművelésügyi kormányzat belátta, hogy a gazdasági felügyelőségeknek nemcsak számát kell emelnie, illetőleg azoknak személyi létszámát megerősítenie, hanem közelebb is kell vinnie az intézményt a faluhoz, a parasztsághoz. Csak a közvetlen érintkezéstől lehetett remélni azt, hogy a gazdasági felügyelő megismerje a gazdálkodás helyi feltételeit és a nép is megbarátkozzék vele, bizalommal legyen személye, tudása, működése iránt .50 Csak így nyílhatott a gazdasági felügyelőnek elegendő alkalma ahhoz, hogy befolyást gyakoroljon a gazdálkodásra.51 Egy másik ok is reformot követelt. Nem külön szervezeti törvény, hanem az élet szükségletei alakították ki a gazdasági felügyelőségek feladatkörét. Az intézmény nem tervszerűen, de fokozatos kiegészítésekkel lett azzá, amivé az 1910-es évek végére kifejlődött; e szolgálati ág kellő jogi megalapozása is hiányzott. Az 1912 : XXIII. törvénycikk csak a megyében végzendő szakszolgálat tekintetében körvonalazta a gazdasági felügyelők munkakörét, elsődleges állami szolgálatukat nem jelölte meg közelebbről. Az a körülmény, hogy mint állami szervek a megyei közigazgatás keretében is intézték a mezőgazdasági ügyeket, szükségessé tette, hogy szolgálati viszonyuk (feladataik, felelősségük) mindkét irányban pontosan szabályoztassék. A gazdasági felügyelői szolgálat reformja, járási felügyelők Az említett okok „a gazdasági felügyelői szolgálatról" szóló törvény alkotásához vezettek, amelynek előkészítése során az első világháborús fokozott munkateher tapasztalatait is figyelembe vették. Az 1921. szeptember 1-én hatályba lépett 1921 : XLII. törvénycikk hangsúlyozta, hogy a gazdasági felügyelő a földművelésügyi miniszter fennhatósága alá tartozó állami tisztviselő,52 továbbá kimondotta, hogy minden megyében gazdasági felügyelőséget kell szervezni és - továbbfejlesztve a szakszolgálatot - lehetővé tette, hogy a közigazgatási járásokban is működjenek a miniszter által oda beosztott gazdasági felügyelők.53 Egyszersmind az új törvény meghatározta azokat a feladatokat, amelyeket a gazdasági felügyelőségnek mint a földművelésügyi miniszter szakigazgatási szervének az állami közigazgatás és azokat, amelyeket a 49 A községi elöljáróság, illetőleg a közigazgatási ügyekben annak nevében eljáró községi jegyző (körjegyző) a hatósági intézkedéseket végrehajtó közigazgatási szerv volt csupán. 50 Hogy így lehessen, arról a minisztérium is gondoskodott, amikor a termelést támogató anyagi eszközöket általában a gazdasági felügyelőségek javaslatára juttatta el a gazdákhoz. 51 A gondolatmenet az 1921: XLII. törvénycikk javaslatának miniszteri indokolásából való. 52 Ezután csak felsőfokú mezőgazdasági oklevéllel rendelkező személyt lehetett gazdasági felügyelővé kinevezni és a kínevezettnek egy évi próbaszolgálat után államviszga letételével igazolnia kellett gyakorlati mezőgazdasági, valamint általános közgazdasági és közigazgatási ismereteit. Csak ennek megtörténte után lehetett az illetőt állásában véglegesíteni (114 948/1922. F. M. sz. r.). 53 A városokban személyzeti létszámhiány miatt gazdasági felügyelőségeket nem rendszeresítettek. A „törvény- hatósági joggal felruházott" városokban a miniszter által kijelölt megyei felügyelőségnek, a „rendezett tanácsú" városokban pedig a miniszter által kijelölt járási felügyelőnek kellett ezeket a szakigazgatási feladatokat ellátnia. Kivétel csak Szeged városa volt, ahol hosszú időn át külön felügyelőség működött. 155
