Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 (Budapest, 1964)

Dr. Martha Zsuzsanna: A baromfitermékek mai nagyüzemi termelésének előzményei Magyarországon

Cserépkályhás, 12 ketreces téli csibenevelő képe Gergely Béla „A rántani való csibe nevelése zárt helyiségben hamburgi módon" c., 1930-ban megjelent művéből

az időtől kezdve a népi tenyésztésnek jó tenyészanyaggal való ellátásával indokolták a farmszerű tyúkászatok létjogosultságát.

Ismét bevezették az első világháború előtt nem nagy sikerrel alkalmazott kakascsere akciót. Az ennek lebonyolításához, illetve az ún. baromfitenyésztő mintaközségek létesítéséhez szükséges tenyészanyagot a Földművelésügyi Minisztérium szervei szinte kizáróan a baromfifarmokról szerezték be. (Az első baromfitenyésztő mintaközség 1929 szeptemberében alakult a Bihar megyei Körösszegapátiban.53) Ezúttal is az volt a kakascsere akció hibája, mint a korábbinak: nem volt eléggé nagyméretű. Az akció keretében 1930 őszén mindössze 12 777, túlnyomó részben rhode island red kakast osztottak ki a kiste- nyésztők között,54 1935-ben 13 270 darab volt a kiosztás és ebből 11 492 a rhode fajta„55 1 937-ben pedig 12 628 darab, illetve 10 148 rhode kakas.56 Az egyébként favorizált leghorn az akcióban alig jutott szerephez. Nem ok nélkül féltek attól, hogy a vele való keresztezések rontanák a nép kezén levő parlagi tyúk húsának kitűnő minőségét, de tojástermelés céljára egyes

53 Kánitz László: Baromfitenyésztő mintaközség. Debrecen. 1930. 25. p.

54 Magyarország földmivelésügye az 1930. évben. Bp. 1932. 17*. p.

55 Magyarország földmivelésügye az 1935. évben. Bp. 1937. 17*. p.

56 Magyarország földmivelésügye az 1937. évben. Bp, 1939. 16* p.

130