Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 (Budapest, 1964)

Dr. Martha Zsuzsanna: A baromfitermékek mai nagyüzemi termelésének előzményei Magyarországon

állításában rejlő lehetőségekkel. Elgondolásait könyv alakjában is terjesztette.47 Megírta, hogy magyar viszonyok közt is számottevő mértékben fejlődhet az intenzív tojástermelés. Predmerszky nem a maiakhoz hasonló nagy-, sőt óriásüzemek létesítésével javasolta a tojás tömegtermelését Magyarországon elterjeszteni. Azoknak az ő korában nálunk még nem voltak meg sem a technológiai, sem az üzemszervezési előfeltételei; hazánkban kissé még utópisztikusak lettek volna. Nem győzte viszont hangsúlyozni - könyvében többször is kitér erre -, hogy a tojás farmszerű tömegtermelése az egész művelt világon jól jövedelmező foglalkozás, csak nálunk nem karolták fel még érdeme szerint. A farmszerű baromfitenyésztésről egy másik helyen megállapította, hogy

Amerikai fehér leghorn képe a „Fajtajellegleírása a Magyarországon leggyakrabban előforduló baromfifajtáknak" c., 1932-ben megjelent műből

. . mint. . . kereseti forrás soha oly jelentőséggel nem bírt nálunk, mint éppen napjainkban, midőn az állami és magánintézmények, de egyáltalában az egész üzleti élet szanálása következtében oly sok derék, még munkabíró alkalmazott Kénytelen új elhelyezkedés, új megélhetési alkalom után nézni."48

Predmerszky természetesen kalkulációt is közölt tyúkfarmok felállítására. Ebben - véleményünk szerint némi optimizmussal - következő a költségszámítása:

„Kifejlett tenyészállat évi takarmányköltsége cca. 6,80 pengő. A hasznosítás, illetve jövedelmezőségi számítás alapjául egy elég mérsékelt számot, 160 darab évi tojáshozamot véve egy-egy tyúk után, tojásonként 10 filléres átlagár mellett a 6,80 pengő értékű elfogyasztott takarmány4” Predmerszky Dezső: A tojás farmer. Bp. 1928.

48 [Predmerszky Dezső:) A modern baromfitömegtermelésről. A Pesti Hírlap 1927. évi Kincsestára. 307. p.

127