Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 (Budapest, 1964)
Khin Antal: A Szelidi tó halászata
A topincs kezelése T opines A pókhoz hasonló szerkezetű, vázát tekintve, a „topincs'' nevű tapogató. Ez már a hivatásos halásznak is állandó szerszáma. A tavon csak egy forog a halász kezén. Némét András paksi halász állítása szerint az Alföldről került ide, ahol Hódmezővásárhely, Mártély és Csányteleken használják a halászok. A szerszám szerkezete ilyen: egy kerek alakú vassínre van erősítve 2—4 kisujjnyi Megjegyzendő, hogy a hivatásos halászok kezén forgó pók (más néven ku- kucska) nem eredeti magyar szerszám, - ide az Al-Dunáról juthatott, ahol román halászok kezén forog „kapak" néven. Nálunk a Ferenc-csatorna hivatásos halászai is használták. A Mezőgazdasági Múzeum egyik nemrégen szerzett példánya a dobrudzsai kapak vázának szerkezetéből a tojás alakú vagy inkább ellipszis formájú szájabroncsot mutatja. Egyébként pedig a Mohácsvidéki kispók módjára van készítve, hosszú nyéllel. Készítője hivatásos halász és ilyennel dolgozott a Ferenc-csatornán. A szerszám neve ott nem pók, sem nyomó, hanem „borító". Tehát mintha magyar neve volna a kapaknak (a török kapak szó magyarul borítót jelent). A Szelidi-tó nyomónak nevezett pókja ehhez hasonlít valamennyire. A pók általában nem tartozott a tó régi halászeszközeihez, élete is rövid volt. A tó mai hivatásos halásza nem használta, nem is ismerte. 108
