Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1962 (Budapest, 1962)

Imre Gyula: Tótszentmárton a fejlődés útján

eltérés arányában többlet robotköteiezettseg és adóteher jelentkezett. A tótszentmártoni jobbágyok és zsellérek évi robotkötelezettségét, úgyszintén a jobbágyadózást — jobbágyoknál egész telek után számítva — a következő táblázatok mutatják (13): A jobbágyok évi robotkötelezettsége összesen: marhás robot (két marhával) 26 nap 1470 2/8 nap vagy kézirobot szolgálat 52 nap 2940 4 8 nap A zsellérek évi robotkötelezettsége összesen: kézirobot szolgálat házas zselléreknél 13 nap 130 nap kézirobot szolgálat hazátlan zselléreknél 12 nap 84 nap A jobbágyok évi adózása összesen: árenda (1 Ft házanként) 60 Ft tűzrevaló (1 pozsonyi öl) 27 6/8 öl fonás (6 font len vagy kender) 160 6/8 font kifőzött vaj (1 icce) 23 icce kappan (2 db) 63 db csirke (2 db) 67 db tojás (12 db) 454 db A II. József idejében 1784—1787-ben tartott első magyarországi népszámlálás adatai szerint Tótszentmárton község 519 lakosából 261 férfi és 258 nő volt, a férfi lakosság közül 1 pap, 4 polgár, 55 paraszt, 66 polgár- és parasztörökös, 26 zsellér. 10 egyéb, 1 szabadságolt katona, 73 sarjadék 1—12 éves és 23 sarjadék 13—17 éves élt a községben. Az összeírásból az is kitűnik, hogy abban az időben 82 volt a tótszentmártoni családok száma és ezek 81 házban laktak (1). Több mint négy évtizeddel később az adózás alól mentes rétegek kihagyásával országos összeírást tartottak. A Tótszentmártonban 1828. szeptember 19-én végrehajtott összeírásból a községi adófizetők gazdasági életének, jellemző képe bontakozik ki. Az összeírás eredményéből kitűnik ugyanis, hogy 64 adózó családfő és 133, az adózókkal közös háztartásban élő 18—60 éves személy lakott a községben. Az adózók közül 60 volt jobbágy, 2 házas zsellér, 2 hazátlan zsellér, 3 az adózóval közös háztartásban élő testvér, 5 fiú, 1 iparos, akik összesen 62 házban laktak. A további adatok szerint a 64 adózónak jobbágyjogon bírt vetésterülete együttesen 630 pozsonyi mérő volt, amely területnek átlagos évi terméseredményét 1050 pozsonyi mérőre becsülték. Az adózóknak a gabonatermés eladásából származó bevételét az összeírás az 1820—26. évi árak figyelembevételével összesen 1032 Rft és 39 kr-ban állapította meg. E bevétel után a tiszta hasznot az összeírás készítői 294 Rft-re becsülték. Az összeírásból azt is megtudjuk, hogy Tótszentmártonban a termés abban az időben rendkívül gyenge volt. Az adózók 252 kaszás rétet használtak és az innen származó széna értéke 100 Rft 48 kr volt. Állatállományuk összeírásába összesen 39 szarvasmarha, 90 ló és 26 egy évnél idősebb sertés került (14).