Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1962 (Budapest, 1962)

Khin Antal: A pesti vizafogók és a mai Vizafogó utca neve

keresztény országban. Nálunk ekkor bőven volt a tokféle, különösen óriási vizapéldányok fogása nagy jövedelmet biztosított a halászoknak.

1 Külföldre is sokat szállítottak, főleg besózva hordókban, melyek között 78 akós is akadt. (Magyar Gazdaságtörténeti Szemle. 1897—498. lap. Győri Történeti és Régészeti Füzetek. II. — 12i: 1.) Halászatuk nagy látványosság volt. Az előkelőségek szerették megtekinteni. A XVI. században a bécsi udvar is többször lejött megnézni a híres komáromi vizahalászatokat. (Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, 1897—440. 1.) Emlékeiket történeti adatok őrzik. Elsőnek a Margitszigeti halcímeres sírkőről szólunk, a róla írók téves magyarázata miatt (2. ábra). A veres márványMargitszigeten talált halcímeres kő töredéke a Mezőgazdasági Múzeumban CrapbiH na.MHTHJiK iicKycciBa, B iepőe c puCoii Antique slab with fish-escutcheon darab a mai Vizafogóval szemközti szigetparton került napfényre. E művészettörténeti emlékkel foglalkozó kutatók egyike határozottan vizát látott benne, sőt úgy magyarázta a címert, hogy Budáról valaki (előkelő ember) meg akarta nézni a pesti vizahalászatot és lélekvesztő-féle csónakon akart átkelni a pesti oldalra, de egy megriasztott nagy viza nekiment a könnyű járműnek és felborította, az illető odaveszett a Dunába. Itt temették el a szigeten és azt jelezte volna a sírkő. Ezt a szerencsétlenséget akarták megörökíteni. Tehát így egy XIV—XV. századbeli vizahalászat emlékét is őrizné. Mindez azonban téves magyarázat (3). 1 Pontosabban áraikat nem ismerjük a középkorban, mert a gyér adatok csak általánosságban beszélnek. Pl.: Beatrix királyné (Mátyás király neje) többször vett vizát. Egy alkalommal 21 darabért 105 arany dukátot fizetett (Hyppo'it Codexek. Századok, 1870. 286. lap). A XVI. szádad közepe iáján egy mázsa viza ára 4—5 forint Komáromban (Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1894, 345. lap) Ebben az időtájban Szlavóniában I. Ferdinánd király idején 1 csirke 1 Dénár, 1 fejőstehén 6 Forint, 1669-ben 1 font viza 9 Dénár. Természetesen az árak változtak aszerint, amint több vagy kevesebb volt a hal.