Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1962 (Budapest, 1962)
Dr. Martha Zsuzsanna: A magyar tyúk nemesítésének első időszaka
IRODALOM 1. Adatok Magyarország baromfitenyésztése legújabb történetéhez. Baromfiak. 1896. márc. 23. sz. 2. Báldy Bálint: A gödöllői állami baromfitenyésztési intézmény fejlődési adatai. (Kézirat.) Gödöllő, 1954. 3. Beivinkler Vilmos: Faj baromfitenyésztés. Bp. 1899. OMGE. 34. p. 4. A berlini baromfikiállítás. Baromfitenyésztők Lapja. 1910. évf. 51. p. 5. Borovszky Károly (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye mezőgazdasági statisztikájára vonatkozó adatok. Bp. 1888. 227. p. 6. Dévánszky Kálmán: Az állattenyésztés állami támogatása. Bp. 1932. Arany J. Nyomda. 13. p. 7. Dürigen, Bruno: Die Geflügelzucht. IV—V. Auflage. I. köt. Berlin, 1923. Parey. 116—117. p. 8. Eber Ernő: A magyar állattenyésztés fejlődése. Bp. 1961. Közgazdasági és Jogi Kiadó. 358. p. 9. Ezredéves Országos Kiállítás Budapesten. Baromfi-Kiállítás, 1896. október 14-től 22-éig. Kiállítók jegyzéke. Bp. 1896. 4. p. 20. Farkas Mihály: Apró majorság, vagyis a baromfitenyésztés foglalatja. Pest, 1870. Heckenast, 3—7. p. 11. G. G.: A legkedveltebb baromfi-fajta. Gallus. 1884. évf. 11. sz. 12. Galgóczy Károly: Magyarország, a Szerbvajdaság s Temesi bánság mezőgazdasági statisticája. Pest, 1855. Emich. 359. p. 13. Grubiczy Géza: Tárgyunk nemzetgazdászati jelentősége. Gallus. 1879. évf. 5. sz. 14. Hankó Béla: A magyar baromfi eredete és gazdasági jelentősége. Debreceni Szemle. 1936. évf. febr. sz. 15. Holló József, ifj.: A baromfitenyésztés és kereskedelem. Kiskunfélegyháza, 1903. Vesszősi. 43. p. 16. Hreblay Emil: A baromfi hizlalása és a hízott baromfi értékesítése. II. jav. és bőv. kiad. Bp. 1906. Pátria. 2., 3. p. 17. Hreblay Emil: Baromfitenyésztés. Bp. 1905. Pallas. 18—19. p. 18. Hreblay Emil: A gazdasági baromfitenyésztésre vonatkozó általános tudnivalók. Bp. 1900. Pallas. 16—17. p. 19. Hreblay Emil: Tyúktenyésztés. II. kiad. Bp. 1902. Pallas. 140—143., 145., 159., 163. p. 20. A kecskeméti baromfikiállítás. Állattenyésztési és Tejgazdasági Lapok. 1901. aug. 25. sz. 21. Korizmics László: Gazdasági levelek. Pest, 1867. Herz. 158—159. p. 22. Kövy József: Divat és jelszó a baromfitenyésztésben. Köztelek. 1928. szept. 30. sz. 23. Ledniczky Péter: Az ipolyvölgyi nemesített magyar kendermagos tyúk kinemesítéséről. Baromfitenyésztők Lapja. 1913. évf. 340—341. p. 24. Lovassy Sándor: Magyarország gerinces állatai és gazdasági vonatkozásaik. Bp. 1927. Természettudományi Társulat. 572. p. 25. A Magyar Korona Országainak mezőgazdasági statisztikája. I. köt. Bp. 1897. Országos Statisztikai Hivatal. 221*. p. 26. Magyarország földmívelésügye 1897—1903. II. bőv. kiad. Bp. 1903. Földmívelésügyi Minisztérium. 78. p. 27. Magyarország gazdasági statisztikai kézikönyve. Bp. 1886. Országos Statisztikai Hivatal. 19. p. 28. Matlekovits Sándor (szerk.): Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. I. köt. Bp. 1897. Pesti Könyvnyomda-Részvény-Társaság. 445—447. p. 29. Németh József: Földmívelésügyi útmutató. Bp. 1897. Neumayer. 105. p. 30. Az orpingtonok. Bp. 1914. Földművelésügyi Minisztérium. 39. p. 31. Parthay Géza: Tyúk-háború. Szárnyasaink. 1901. évf. 93—95., 102—105., 117—118. p. 32. Pethe Ferenc: Pallérozott mezei gazdaság. Harmadik darab. Béts, 1814. 16. p. fi Magyar Mezőgazd. Múzeum Közleményei — 9 81
