Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1962 (Budapest, 1962)

Kovács Miklós: Adatok a XVI—XVIII. század magyar állattartásának és tenyésztésének történetéhez

ADATOK A XVI—XVIII. SZÁZAD MAGYAR ÁLLATTARTÁSÁNAK ÉS -TENYÉSZTÉSÉNEK TÖRTÉNETÉHEZ KOVÁCS MIKLÓS tudományos kutató, a múzeum állattenyésztési osztályának vezetője A XVI—XVIII. századból származó összegyűjtött adataink közül több közvetlenül vagy közvetve a korabeli magyar állattartás és -tenyésztés gyakorlatáról szól. Ezek az adatok a gyakorlat és a technika szemüvegén nézve az arra a korra jellemző állattartási és tenyésztési módot rajzolják meg, az előbbi évszázadok nomací jellegű állattartásával szemben egy megalakuló, paraszti-uradalmi udvarba bevonult állattartás képét. Ez olyan plasztikusan rajzolódik elő az adatokból, hogy azok ismertetése hasznosnak látszik. Ez a dolgozat a három századra vonatkozó anyag megrostálása után 214 adatot publikál, és szakmai megjegyzést fűz azokhoz, ahol szükséges, valamint levonja a következtetést, ahol lehetséges. E helyen csak annyi kerülhetett közlésre, amennyi valószínűsítheti a tárgyalt időszakban a tartási, tenyésztési módnak, módszernek ismeretét és tágabb körben való használatát.

1 ELŐZMÉNYEK ÉS TARTÁSI KÖRÜLMÉNYEK A jakabházi SaZiár-család levéltárában egy 1480-ban kelt végrendelet 2 tehénről, 2 bikáról, 3 malacról, 1 hordó borról, gabonáról és egy szellőről rendelkezik (Velemér). 1498-ban Pamkircher György özvegy sógornőjének, Szalónakra, járandósága fejében Csatár község átengedésén kívül még 6 ökröt, 6 tehenet borjaikkal, egy kocsit, 100 frt-ot, 200 köböl búzát és 8 hordó bort adott (OL). Felajánlott még 4 lovat is. A galgóci levéltárból: 1500-ban a kölcsönadott 2000 frt fejében az Esztergom vármegyei Libád ingatlant minden tartozékával, jogával és felszerelésével, úgy mint 500 juh, 12 ökör, 40 marha, 22 sertés és 2 vasalt kocsi, a nemesi kúriával együtt elkötelezik. A megállapodás a majorsági állatállományt sorolja fel, de a lovat kihagyták belőle. Érdekes az összetétele, a hangsúly a juhon és a marhán van. Három különböző nagyságú gazdasági egységben egyformán jelentős az állatállomány, részletezik. A veleméri kisnemes a bikákat is felneveli s hagyományozza, valószínű tehát, hogy ott már tenyésztési értéke is volt a bikának. Ez idő tájt elég gyakori ,,hatalmaskodások*' során sokat szerepel az állat. 14931 Az adatok a Mezőgazdasági Múzeum adattárából valók. Rövidítések: az (F) jelűek a volt keszthelyi Festetics Levéltárból, a (B) jelzésűek a volt körmendi Batthyány Levéltárból, az (OLE) pedig az Országos Levéltár Esterházy Levéltárából, az (OL) az Országos Levéltárból származnak stb. A (Miss.) a missilisek rövidítése. Megjegyzés: Az adatokban eredeti mértékek, pénzegységek szerepelnek. Abban a korban, helyben és időben változott az értékük, átszámításuk mai mértékekre, értékre külön kutatási feladat.