Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1962 (Budapest, 1962)
A múzeum életéből
vázolták múzeumalapítási elgpndolásaikat, különös tekintettel Japán mezőgazdasági jellegzetességeire. Mindezek során ez alkalommal is igen értékes tapasztalatcsere fejlődött ki. Külföldi kapcsolatok Múzeumunk sikeresen folytatja a külföldi rokonintézményekkel való kapcsolatok kiépítését, elsősorban kiadvány- és tárgycsere-akció formájában. Az elmúlt évben hozzánk 34 országból mintegy 600 külföldi kiadvány érkezett, mi pedig közel 1200 db különféle kiadványt küldtünk külföldi rokonintézményeknek. A hozzánk érkezett külföldi kiadványokat általában feloszthatjuk tudományos színvonalú szakmai beszámolókra és múzeumi ismertető füzetekre. A Szovjetunióból küldött kiadványokból megismerhetjük több nagymúltú múzeumuk rendszerét, tevékenységét. Ezeket a kiadványokat az alaposság és a didaktikai szemlélet jellemzi. Az északi országokból érkező kiadványok javarészben a szabadtéri múzeumok alapításáról, szervezetéről és anyagáról adnak képet. Több nyugati ország ismertetőjéből gyakran túlzottan modern prezentációs módszerek tűnnek föl. Az amerikai beszámolókból különleges létesítményeket is megismerhetünk, így pl. a Kanadában felállított ún. Pionír-múzeumot, mely hagyományos parádés felvonulásban, üzemeltetve mutatja be az első telepesek régi közlekedési eszközeit, gazdasági szerszámait, gépeit, ugyanakkor azonban a legmodernebb mezőgazdasági gépeket is, úgyhogy érdekes, színes fejlődéstörténeti képet kap itt a szemlélő. A kiadványcsere mellett élénk fénykép- és tárgycsere is kialakult. A külföldi rokonintézmények képanyagát külön tablón szoktuk a közönségnek bemutatni. Sok nézője akadt az 1961. év nyarán megrendezett szovjet fénykép-bemutatóknak. Ezek során impozáns képanyag állt rendelkezésünkre a Szovjetunió összszövetségi Népgazdasági Kiállításáról, majd a Gorkij-múzeumról. A moszkvai Politechnikai Múzeumtól, valamint a szintén Moszkvában létesített Ló-múzeumtól kapott művészi fényképeket is sikerrel mutattuk be. Kiállítást rendeztünk továbbá: a londoni British Múzeum, a New York-i Természettudományi Múzeum, továbbá a prágai, illetve a pozsonyi Csehszlovák Mezőgazdasági Múzeum, az igen érdekes bukaresti Falu-múzeum (a Museum Satului), ezenkívül a berlini Humboldt Egyetem zoológiai gyűjtemény tára, a lingby-i Dán Mezőgazdasági Múzeum képanyagából, úgyszintén a Portugáliából érkezett érdekes ampelológiai felvételekből, végül Ausztria kitűnő stájer vadászati kiállításáról. A tárgycsere-akciót is kiépítjük. A Szovjetuniótól, Csehszlovákiától szarvasmarha-koponyákat, NémetországEol pedig sertéskoponyát kaptunk vonatkozó kiállításunk újjáépítése alkalmából. Portugáliából mezőgazdasági, illetve állattenyésztési szerszám érkezett, mi pedig kérésükre egy gyógynövénytermelési eszközt küldtünk cserébe. A híres hohenheimi műszaki főiskola ekemodellgyűjteményünk kiegészítésében állt segítségünkre. Az írásos dokumentumok során az erlangeni egyetemről Tessedik-okmányt kaptunk, a müncheni Deutsches Museum pedig igen értékes ismertetőket küldött számunkra, melyekért cserébe kisparaszti szerszámokat kért múzeumunktól. Reméljük, hogy az ICOM 1959. évi Stockholmban rendezett nemzetközi múzeumi kongresszusának intenciója értelmében ezen csereakciókat sikerül tovább építeni, s hogy azokba a jövőben azokat az országokat is bevonhatjuk, amelyekkel eddig még nem tudtuk az összeköttetést felvenni.
