Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1962 (Budapest, 1962)
Isztiméry László: Numizmatikai gyűjtés a Mezőgazdasági Múzeumban
NUMIZMATIKAI GYŰJTÉS A MEZŐGAZDASÁGI MÜZEUMBAN ISZTIMÉRY LÁSZLÓ, a múzeum munkatársa Múzeumunk éremgyűjteménye a második világháborúban — mint az egyéb gyűjteményeink is — szinte pótolhatatlan veszteségeket szenvedett. A régi éremgyűjteményből alig maradt valami hírmondónak. A második világháború után a múzeum újjáépítése volt az első feladat. Az éremgyűjtemény pótlása csak ezt követően kezdődhetett meg. A gyűjtés az utóbbi években intenzívebbé vált, s 1959 óta sikerült megszereznünk számos, nemcsak olyan mezőgazdasági vonatkozású érmét, amelyek gyűjteményünkben korábban megvoltak, hanem olyanokat is, amelyek most kerültek először numizmatikai gyűjteményünkbe. Azért helyezünk nagy súlyt az éremgyűjtemény gyarapítására, mert a numizmatika az agrármuzeológiának is elengedhetetlen kiegészítő és dokumentáló ágazata. Ha visszatekintünk a múltra, az időszámításunk előtti barbár-római stb. pénzeken már ott találjuk a legkülönbözőbb agrárjellegű motívumokat. Mindezekből bizonyos következtetéseket tudunk levonni az egyes korok gazdasági és közgazdasági viszonyaira. Különösen gazdag ilyen szempontból a Nemzeti Múzeum teljességre törekvő éremgyűjteménye, amelynek rendeltetése sokkal szélesebbkörű a Mezőgazdasági Múzeum speciális, szakmai agrárvonatkozású éremgyűjteményénél. Múzeumunk azonban nem mellőzheti a mezőgazdasági érmék viszonylag komplett gyűjteményének létrehozását, mert mind a kiállításrendezésben, mind az agrártörténeti kutatómunkában az dokumentáló forrásanyagként hasznosítható. A gyűjtést azonban ki kell egészítenie a mezőgazdasági érmék, jutalomérmék, kiállítási emlékérmék, robotjegyek szakszerű feldolgozásának, nyilvántartásának, mert csak így válik felhasználhatóvá e legmaradandóbb emlékek tömege. Hasonlóképpen tervünkben van a régi gazdasági pecsétnyomók gyűjtése és gazdaságtörténeti feldolgozása is. Néhány jellegzetes mezőgazdasági vonatkozású érmét szeretnénk bemutatni annak bizonyítására, hogy azok a mezőgazdaság fejlődésének egy-egy fontos, már-már feledés homályába menő eseményét dokumentálják. 1. Robotjegyek. Zborói (Sáros megye) Aspremont-uradalom üveg-robotjegyei. A: CA-monogram (Comes Aspremont) R: kerék vagy sarló, kerek üvegbárcák 0 25—26,5 mm — átlagos vastagsága 6—7 mm. Színezetük: barna, kék, zöld — van fehér is. 1 A robotjegyeket (vagy bárcákat) a jobbágy kötelezően teljesített robotért kapta, elismervényképpen a munka minőségéhez és mennyiségéhez mérten. Az év végén az urasági tisztnek ezekkel igazolta a rá eső munka elvégzését. A munka neme szerint megkülönböztetjük a következő robotjegyeket: 1. kézi vagy gyalognapszám (Fuss-Robot, Handdienst, Sigillum manuale); 2. igásrobot 1 Dr. Göhl Ödön: Magyar robotjegyek. Bp. 1913.
