Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1962 (Budapest, 1962)
Dr. Takács Imre: A magyar mezőgazdasági irodalom összefoglaló retrospektív bibliográfiája
gon a kibontakozó mezőgazdasági és azzal rokon irodalom tárgyköréből annak három első évszázadában (1505—1805) akár magyar, akár latin vagy valamely nemzetiségi nyelven megjelent. Felölelte továbbá a bibliográfiai címadatok gyűjtése külföldi szerzők Magyarország mezőgazdaságát tárgyaló vagy annak ismeretéhez értékes adatokat szolgáltató műveit is. A gyűjtő, rendszerező munka első eredményeként 1934-ben .adta ki a múzeum a régi magyar mezőgazdasági irodalom bibliográfiájának „Bibliographia Oeconomica Hungáriáé" című I. kötetét. Ennek az 1860 címfelvételt tartalmazó, gondosan szerkesztett és tetszetős kiállítású szakbibliográfiai kiadványnak a megjelenését a hazai tudományos körök örömmel üdvözölték. Domanovszky Sándor egyetemi tanár, a tudományegyetemi Magyar Művelődéstörténeti Intézet vezetője a kötet előszavában nemzeti feladatnak minősítette a Mezőgazdasági Múzeum retrospektív szakbibliográfiai vállalkozását. Olyan közhasznú feladatnak, „mellyel különösen a magyar gazdaságtörténeti kutatás nagy hálára lesz kötelezve". Szekfű Gyula neves történettudós a bibliográfia jelentőségét méltatva, kiemelte, hogy bármennyire érdeklődött is korábban valaki a mezőgazdasági és azzal összefüggő társadalmi problémák iránt, csak a legnagyobb nehézségek árán tudta kiásni a könyvtárak rendezetlen anyagából az erre vonatkozó könyveket. Az I. kötetet 1938-ban követte az irodalom feltárásában 1830-ig jutó II. kötet ugyanolyan szempontok szerint 2070 tételben összegyűjtött és közreadott tartalommal. Mindkét kötet szakosítja a műveket, évenként elkülöníti a könyvtermést, feltünteti minden egyes mű gyűjtéskori lelőhelyét és a szerzők rövid életrajzát is tartalmazza. Hasonló irányelvek szerint még a felszabadulás előtt kezdődött az 1831-—1867. évi címfelvételek gyűjtése is, de az összefoglaló magyar retrospektív mezőgazdasági bibliográfia III. kötete — bár anyagát nagyrészt összegyűjtötték — egyelőre nem jelenhetett meg, mert közbejött a második világháború. A felszabadulás után a tervbe vett III. kötet cédulás címfelvételi anyaga is előkerült a háborús pusztulás következtében a Mezőgazdasági Múzeumban is visszamaradt csődtömegből. Majd 1952. július elsejével a múzeum ismét megindította félben maradt bibliográfiai tevékenységét. Egyrészt megkezdte a még hiányos 1831—1867. évi anyag kiegészítését és sajtó alá rendezését, másrészt az 1868—1914. évekre vonatkozóan új címfelvételek gyűjtését tette folyamatba. Az újabb bibliográfiai munka eredményeként 1956-ban látott napvilágot a Mezőgazdasági Múzeum retrospektív szakbibliográfiájának terjedelmes III. kötete. Ennek címe a közgazdasági és az alaptudományi jellegű természettudományi irodalom mellőzése miatt „Bibliographia Litterarum Hungáriáé Oeconomicarum Ruralium"-ra változott. Ez a kötet is elkülöníti egymástól az egyes évek könyvtermését, 3799 bibliográfiai címfelvételt tartalmaz, és ugyanúgy, mint az I. és a II. kötet, a feltárt művek könyvtári lelőhelyét is adja. Közelebb jutva a jelenhez, a mezőgazdasági irodalom termékeinek száma hatalmasan emelkedett, de megfigyelhető az is, hogy ebben az időszakban a szakirodalmi termékek területe egyre élesebben határolódott el a szomszédos tudományszakokétői, új ágazatok fejlődtek ki, új határterületek keletkeztek. Ezért ebben a kötetben már 70 szakcsoportot kellett felvenni az anyag besorolására. A mű végéről viszont el lehetett hagyni a szerzői életrajzokat; a szakirodalom ekkora volumenjét feltáró bibliográfia nem lehetett biobibliográfia. Az ilyen terjedelmű bibliográfiai kiadvány esetében az írói életrajzi lexikon — mint más műfaj — különválik a bibliográfiától.
