Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Dr. Bezzeg Mária PhD: A múzeumi létmód és az ideológia kapcsolatáról

szakaszhoz, amikor szabadon dönthetnek az adott ideológia számára kényelmetlen, kellemetlen tematikát illetően - mint teszi ezt a film, a színház. E kérdésre a választ csak az elkövetkező fejlődés adhatja meg. Ugyancsak ismert a múzeumalapítások és az ideológia közötti szoros kapcsolat. Egyegy új hatalom által a múlt újragondolására létrehozott múzeumok nagyon is ismertek a történelemből.

1

3 Inkább arra emlékeztetnék, hogy a polgári társadalom növekvő szakemberszükséglete milyen fontos feladatot adott a gyűjteményeknek. Számos technikai, ipari, ipartörténeti, iparművészeti múzeum köszönheti megalakulását annak a ténynek, hogy a szakoktatási rendszer fő eszközévé - Colbert példájára - a szemléltetést állították. E múzeumtípusok megalakulását a világkiállítások rendkívüli módon meggyorsították.

1

4 Az eddigiekben az ideológia és a gyűjtés, valamint a múzeumi létmód közötti közvetlen kapcsolatokról volt szó. Napjaink múzeumi létmódjának legközéppontibb kategóriája a dokumentum kategória. Kialakulásában és kifejlődésében jelentős szerep jutott az ideológiának. Első megjelenését az ideológiai szempontból fontos személyekhez kötődő tárgyak esetében figyelhetjük meg.

1

5 A csésze, amelyből a trójai hősök ittak bizonyíték volt valamire, nem volt másolattal helyettesíthető.

1

6 Míg sok egyéb dolog, amit ma a múzeumok gyűjtésre érdemesnek tekintenek és muzeális dokumentumként kezelnek vagy tezaurálásként szerepelt vagy megismerési, illetve oktatási szempontból gyűjtötték. Ez utóbbiakat másolatokkal is lehetett helyettesíteni.

1

7 A dokumentum kategória - mint létforma, létezésmeghatározás - érvényességi köre fokozatosan kiterjed a gyűjtés, illetve a múzeum létmódján belül. A műalkotások esetében talán elősegítették a dokumentumként való kezelést a híres emberek tulajdonában lévő műalkotások, melyeket előszeretettel gyűjtöttek, nem a műalkotások esztétikai értéke miatt, hanem mert X.Y.-é voltak.

1

8 Itt még csak egy ember és egy tárgy közötti kapcsolat bizonyítéka a műalkotás, később, a gondolkodás fejlődésével kordokumentumként jelennek meg a művészet alkotásai. A dokumentum kategória érvényességi körének kiterjedésében igen nagy szerep jutott a szovjet 1917-es forradalom utáni fejlődésnek. T. Schmit A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének múzeumai című írásában nyíltan megfogalmazza az ideológia elvárásait: „... azt akarjuk, hogy kiállítócsarnokainkat olyan látogatók tömege árassza el, akik a tegnap harcainak megismerésére szomjaznak azért, hogy elképzelhessék a ma és 1

3 Vö.: L. Binni, id. m. 45-48. 1

4Korek József, id. m. 58. 1

5 Vö.: a lét - gyakran rendkívül fontos - jelenségei éppenséggel itt, első, legprimitívebb előfordulásukban mutatják meg létük igazi természetét, és azután valódi mibenlétük társadalmilag többnyire szükségszerű „magasabbrendűvé-válása" néha eltakarja ezt." Lukács György, id. m. III. k. 38. 1

6 „Azoknak a tálaknak is volt értékük, amelyeknek súlya alatt négy rabszolga nyögött, de mennyivel többet ért az a csésze, amelyből a trójai hősök ittak." Korek József, id. m. 15-16. 1

7 Vö.: „Azt mondom tehát, .. hogy az emberi dolgok mulandóak, rövid idő alatt elromlanak és elenyésznek. Ezért illő volt óhajtanunk, az emberiség javára, hogy amint a mi időnkig fennmaradtak a régi könyvek másolatai, ugyanúgy történjék a leghíresebb képekével is, melyekkel az elmúlt korok nagy szolgálatot tehetnek az utódoknak. Mily becses volna ma kezünkben tartani Apellész vagy Zeuxisz valamely képének másolatát, s mennyire szolgálná a művészet haladását! S ezzel együtt mennyi örömöt okoznának nekünk!" Federigo Borromeo, II museo, Milano, 1909, /első megjelenés 1625-ben/, 50. Idézi: L. Binni, id. m. 33-34. 1

8 „Irigylésre méltó volt egy N. Vindex nevű gyűjtő, akinek birtokában volt egy lysipposi Hercules szobor, amely először Nagy Sándor, majd Sulla tulajdonában állott." Korek József, id. m. 16. 47