Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Dr. Antal Ildikó PhD: „Töltődj fel!" - egy utazó kiállítás megvalósulása

ezzel előidézve a látványos fényjelenséget. A jelenséget elmagyarázva és megértve, a tárlatot bemutató vezető, vagy a csoportot kísérő pedagógus több alapvető elektrosztatikai kísérletet mutathat be. Szikrázó találmányok: szikrainduktor és a telefoninduktor A 19. században számos elektrotechnikai kísérlet egyik fontos eszköze volt Heinrich Dániel Rühmkorff találmánya, a szikrainduktor, mellyel a galvánelemek néhány voltos feszültségét több százezer voltra tudták növelni. Az elektromágneses indukció elvén működő szikrainduktort a fizikai kutatásokban a gázkisülési csövek nagyfeszültségű tápforrásaként alkalmazták. Induktorral és gázkisülési csővel fedezték fel az elektront, az ionsugarakat és a röntgensugarakat. A készülékkel előállított feszültség a 100 000 V-ot is elérhette, így nagyfeszültségű eszközök (pl. röntgencső) áramforrásaként is alkalmazták. Szikrainduktort használt Heinrich Hertz az elektromágneses sugárzás tulajdonságainak vizsgálatához, Guglielmo Marconi, első drótnélküli telegráfia kísérleteihez, vagy Károly Irén József a rádiótechnika egyik magyar úttörője is. A nyomógombbal működtethető szikrainduktor elektródái között csattanó hang kíséretében látványos fényjelenség, azaz szikrakisülés alakul ki. Az elektrotechnika történetének egy másik klasszikus szereplője a telefoninduktor. A készülék, az indukció jelenségének (Faraday - 1831) alapján történő feszültség előállításra szolgál. A legegyszerűbb bemutatási formához képest (egy tekercsben egyenes vonalú, alternáló mozgást végző mágnes) itt egy jó hatásfokkal üzemeltethető, a mágneses erőtérben forgó mozgást végző tekercs segítségével állíthatunk elő feszültséget. Ezt a készülékcsaládot - mint neve is mutatja - a telefon-technika korai szakaszában fejlesztették ki csengető-áramok előállítására. Az Edison áramfejlesztőkre jellemző hosszú elektromágnesekkel ellátott berendezést később iskolai kísérletekhez is használták olyan helyeken, ahol még nem volt villany. A kísérlet ezt szemlélteti. A kiállítás kivitelezése: A kiállítást több hónapos előkészítő szakasz előzte meg. Az adott forgatókönyv alapján a működő-működtethető eszközöket a múzeum szakemberei megtervezték, a kísérleti próba példányokat teszteltettük. Az összeállításnál segítségünkre volt, a szintén NKA pályázatból megvalósított „Electro Magica" című interaktív állandó kiállítás, ahol a már megvalósult működtethető eszközök technikai kivitelezését alkalmaztuk: szikra- és telefoninduktor működtetése. Tekintettel arra, hogy egyes kísérleteknél, mint például a szikrainduktorban akár több 10 ezer voltot is meghaladó indukált feszültség keletkezik, ami veszélyes is lehet, ezért az ilyen kísérletek tervezésénél és kivitelezésénél villamosmérnök szakember, illetve villanyszerelő segítségét vettük igénybe. Az eredeti múzeumi műtárgyakat tisztítottuk, restauráltattuk. Egyes interaktív kísérletek megvalósításához új taneszközök beszerzésére volt szükség (pl. misztikus kísérletek korának „babás" kísérletéhez egy a fizikaórákon gyakran használt napjainkban is .Szikrázó találmányok" - működés közben a szikra- és telefoninduktor 35