Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Prof. Dr. Szunyogh Gábor: Jalsoviczky Géza élete és munkássága

4. kép - Jalsoviczy Géza sírja Nagybajomban Tanári munkássága Jalsoviczky nagy odaadással kezdte tanári pályáját (5. kép). Annak érdekében, hogy oktatói munkáját minél magasabb színvo­nalon végezhesse, Trefort Ágoston támo­gatásával féléves külföldi tanulmányútra indult. Tapasztalatait egyrészt a korabeli szaklapokban publikálta, másrészt beépítet­te tanóráinak anyagába. Minthogy a közép­fokú gépészeti oktatásának még nem volt előzménye, hiszen csak egy éve alapították a Közép-ipartanodát, ezért jegyzetírásba kezdett, és előadásainak szövegét kőnyo­matokként sokszorosíttatta, majd (1884-től kezdődően) nyomtatott könyvek formájá­ban is közzétette [3]. Tanári munkássága nagy hatással volt a magyar gépészeti kultúra kibontakozására. Egyrészt kiváló szakemberek kerültek ki kezei alól, akik között számos, később híressé vált mérnök szerepelt: külföldön Galamb József, Fekete István és Balogh Károly, a Ford munkatársai öregbítették a Felső-ipariskola hírét, Magyarországon pedig 5. kép. - A Felső ipriskola épülete pl. Fejes Jenő, Laufer József, Láng Lajos, Walser József Sisovits József vagy Reichel József. Másrészt széles körű posztgraduális kép­zéseket szervezett: Hegedűs Károly igazgató támogatásával esti tanfolyamokat indított a mezőgazdaságban nagy számban használt lokomobilok és a gyárakban alkalmazott stabil gőzgépek kezelői számára, hogy meg­felelő szakismeretre tehessenek szert. Ezt a munkáját nyugdíjazása után is nagy odaa­dással folytatta: 1913-tól az Országos Mű­szaki Egyesület keretében működő Szabad Egyetem műszaki továbbképző tanfolyama­it vezette [10]. Az I. világháború után pedig a megtört nemzet újjáélesztése érdekében megalapította a Műszaki Akadémiát, ahol volt tanítványai számára továbbképzéseket tartott. Harmadrészt igen gazdag szakirodalmi tevékenységet folytatott, mellyel a felsőbb matematikában járatlan, középszintű gé­pész szakemberek számára is közismertté tette a gépészeti tudományok eredményeit. Ezzel egyben alapvetően járult a magyar gé­pészeti szaknyelv meghonosításához, mert (eltérve a korábbi szokásoktól) könyveit nem németül, hanem magyar nyelven írta [11]. Igen fontosnak tartotta a gyakorlati kép­zést. Tanítványait (a tantervben szereplő műhelygyakorlatokon túlmenőleg) bevonta 300

Next

/
Thumbnails
Contents