Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)
Prof. Dr. Szunyogh Gábor: Jalsoviczky Géza élete és munkássága
4. kép - Jalsoviczy Géza sírja Nagybajomban Tanári munkássága Jalsoviczky nagy odaadással kezdte tanári pályáját (5. kép). Annak érdekében, hogy oktatói munkáját minél magasabb színvonalon végezhesse, Trefort Ágoston támogatásával féléves külföldi tanulmányútra indult. Tapasztalatait egyrészt a korabeli szaklapokban publikálta, másrészt beépítette tanóráinak anyagába. Minthogy a középfokú gépészeti oktatásának még nem volt előzménye, hiszen csak egy éve alapították a Közép-ipartanodát, ezért jegyzetírásba kezdett, és előadásainak szövegét kőnyomatokként sokszorosíttatta, majd (1884-től kezdődően) nyomtatott könyvek formájában is közzétette [3]. Tanári munkássága nagy hatással volt a magyar gépészeti kultúra kibontakozására. Egyrészt kiváló szakemberek kerültek ki kezei alól, akik között számos, később híressé vált mérnök szerepelt: külföldön Galamb József, Fekete István és Balogh Károly, a Ford munkatársai öregbítették a Felső-ipariskola hírét, Magyarországon pedig 5. kép. - A Felső ipriskola épülete pl. Fejes Jenő, Laufer József, Láng Lajos, Walser József Sisovits József vagy Reichel József. Másrészt széles körű posztgraduális képzéseket szervezett: Hegedűs Károly igazgató támogatásával esti tanfolyamokat indított a mezőgazdaságban nagy számban használt lokomobilok és a gyárakban alkalmazott stabil gőzgépek kezelői számára, hogy megfelelő szakismeretre tehessenek szert. Ezt a munkáját nyugdíjazása után is nagy odaadással folytatta: 1913-tól az Országos Műszaki Egyesület keretében működő Szabad Egyetem műszaki továbbképző tanfolyamait vezette [10]. Az I. világháború után pedig a megtört nemzet újjáélesztése érdekében megalapította a Műszaki Akadémiát, ahol volt tanítványai számára továbbképzéseket tartott. Harmadrészt igen gazdag szakirodalmi tevékenységet folytatott, mellyel a felsőbb matematikában járatlan, középszintű gépész szakemberek számára is közismertté tette a gépészeti tudományok eredményeit. Ezzel egyben alapvetően járult a magyar gépészeti szaknyelv meghonosításához, mert (eltérve a korábbi szokásoktól) könyveit nem németül, hanem magyar nyelven írta [11]. Igen fontosnak tartotta a gyakorlati képzést. Tanítványait (a tantervben szereplő műhelygyakorlatokon túlmenőleg) bevonta 300