Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Szabó Attila: Az első nemzetközi repülőverseny Budapesten

indulnia. A nemzeti díjakkal honorált há­rom repülés (Horváth, Székely és Adorján) összideje a húsz másodpercet sem érte el, a berepült távolság pedig 261 m-nek adódott. Horváth Ernő (1883 - 1943) tanár, repülőgép-konstruktőr, pilóta Összehasonlításképpen: a díjazott leg­gyengébb külföldi résztvevő eredmé­nye 15'24" volt, a távolság pedig 15,45 km (mindkettőt Engelhardt érte el). Ezek a kü­lönbségek szerencsére nem hangolták le a rákosmezei repülőinket, ellenkezőleg, még serényebb munkára, újabb kísérletezésekre, fejlesztésekre sarkallták őket (lásd a későbbi Horváth-gépeket). Összességében megállapíthatjuk, hogy a versenyek a hazai aviatika fejlődésére ked­vező hatással voltak, ösztönözték a gépépí­tőket a nemzetközi színvonalú repülőgépek megalkotására. Ráirányították a figyelmet a magyar aviatikusok szinte reménytele­nül nehéz körülményeire, és a társadalom is megértette, a repülőgépek nem öncélú játékszerek, hanem a közeljövő jelentős ha­tású eszközei. Utólag az is felvetődött, nem segített volna többet a magyar aviatikának, ha a külföldiek számára kiosztott díjak ősz­szegét közvetlenül a hazai úttörők támo­gatására fordították volna? Senki sem tud­hatta előre, hogy a hazai résztvevők ilyen szerény eredményeket érnek el, és hogy a körülmények szerencsétlen összejátszása folytán nem marad nyereség, amelyből a pilótáinkat, tervezőinket a későbbiekben támogathatták volna. A verseny végelszá­molása után, a veszteségek pontos ismere­tében a MAeC mint szervező a támadások középpontjába került. Ez is hozzájárult ah­hoz, hogy a gyermekcipőben járó szövetség vezetőségében rövid idő múlva változás történt, Dr. Károlyi Imre lemondott, az új elnöknek az addigi egyik alelnököt, gróf Zichy Béla Rezsőt választották meg. A versenyeket követően egyébként Ráko­son 1912-ig hét aviatikus kapott pilóta­igazolványt. A kísérletezők száma ennek a többszöröse volt, de akadtak olyan szerke­zetek, melyek sosem készültek el teljesen, vagy nem emelkedtek a levegőbe. Aviati­kusaink - egyéb támogatás teljes hiányában - vidéki bemutató repülésekkel próbáltak meg kísérleteikhez némi tőkét gyűjteni. Kvasz András, aki bohémságával is kitűnt a többiek közül, ha másképp nem, de gépé­nek felgyújtásával szerzett látványosságot a nézőközönségnek. Az első végzetes kime­netelű baleset 1912. október 13-án egy Kol­bányi-gép szárnybekötésének hibája miatt történt Rákoson, Takács Sándor szenvedett halálos zuhanást a nagysebességű típussal. Takács halála az aviatika iránt kevésbé ér­deklődőket is megrázta. A fiatal pilóta te­metésén tízezrek vettek részt. Rákos rövid történelme során több alkalommal is foga­278

Next

/
Thumbnails
Contents