Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)
Szabó Attila: Az első nemzetközi repülőverseny Budapesten
CHAMPAGNE TÖRLEY PEZSGŐ A NEMZETKÖZI REPÜLŐVERSENY BUDAPESTI MEETING TUDNIVALÓK ES a,. . Koro».. HIVATALOS PROGRAMM Hunyadi János lm ouNW* Imm mmym T m nt m mm i m Immmmlmtm. PmtmHHlmt • 111 Hmm mmtmmO. MmmtmMmm my,.. >''(•" Mémt. W.ll.mf. ProjnitülMí AnAr*«« Sulfhatr. Budaptai A budapesti programfüzet címlapjáról sem hiányozhatott a pezsgőreklám - itt természetesen a Törley Meglehetősen sűrűn rendeztek ekkoriban Európa-szerte repülőversenyeket. Az időjárás is a szervezők ellen esküdött, igaznak bizonyult a népi tapasztalat, hogy a Medárd napi esőzés negyven napos esős időszakkal jár. A verseny időtartama alatt szinte állandóan fújt a szél, gyakran esett vagy csöpögött az eső, a kifejezetten rossz időjárás miatt két napon nem is rendeztek versenyrepüléseket. A két terven kívüli szünnap június 13. és június 15. volt. Vélhetőleg a rossz időjárás és az arról szóló híradások nagy súllyal estek latba a külföldi érdeklődők esetében, s emiatt a külhoni nézők száma meglehetősen gyér volt. Ez is hozzájárulhatott a rendezvény anyagi veszteségeihez: az összbevétel 440 ezer, a kiadások pedig 935 ezer koronára rúgtak. Érdekes megemlíteni, hogy a szeles időnek egyetlen pozitív hatása és haszonélvezője a francia Paulhan (1883-1963) volt, aki Farman biplánjával 11,03 m után emelkedett föl a levegőbe az első napon (1909. június 5.) rendezett startversenyen; megdöntve ezzel az amerikai Glenn Curtiss (1878-1930) 30,00 m-es addigi világrekordját. Paulhan ezért az eredményéért 5 ezer koronát kapott, s később még hét különböző díjazott helyezést is sikerült elérnie. A startverseny kiváló eredményét a biplán nagy szárnyfelülete és nyilvánvalóan a meglehetősen erős ellenszél segítette, amely ebben a versenyszámban kifejezetten előnyös volt. A FAI által jóváhagyott tervek szerint a versenyek tizenegy napon át tartottak volna, azaz 1910 június 5-15. között. Az időjárás bizonytalansága miatt azonban június 20-ig, mint lehetséges utolsó napig hirdették meg a versenyt, a tényleges zárónap június 17-e lett. A Magyarországon mindaddig páratlan versengés tehát június ötödikével vette kezdetét. A pilóták az első napon a sajtó és az érdeklődő nézők tömege előtt a startverseny (legkisebb felszállási úthossz) kategóriájában rugaszkodtak el gépeikkel a földtől. A rendezőbizottság a szeles időre való tekintettel határozott így, a meteorológiai feltételek kezdetben csak ennek a számnak kedveztek. A kismértékű javulás után enyhe repülésbiztonsági kockázattal - még négy versenyszámot bonyolítottak le június 5-én. Ezt a kockáztatást az indokolta, hogy nem akarták már az első napon a program törlésével a megjelent nézők kedvét szegni, és emiatt a későbbi látogatottságot esetlegesen veszélyeztetni. A repülőversenyek egyik érdekessége volt az a módszer, ahogyan a nézők számára az éppen aktuális, a folyamatban lévő versenyszámokra vonatkozó tájékoztatásokat adták. A zsűri helye mellett egy magas árbocot állítottak fel, amelyen különböző jelentésekkel bíró jelzéseket lehetett elhe270
