Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Szabó Attila: Az első nemzetközi repülőverseny Budapesten

nácsa kikötése volt, hogy az esemény után csak az igazgatósági épület és a hangárok maradhatnak meg, a többi létesítményt a versenyt követően el kell bontani. Mivel a meghirdetett versenyszámok nagy része a tíz kilométeres távolság berepüléséhez kötődött, a zsűri és a nézők részére biztosítani kellett a távolság objektív ellenőrzésének lehetőségét valamilyen formában. Ennek érdekében a színhely 530 m átmérőjű területén 9 db jelzőoszlop segítségével kijelöltek egy 3333,3 m kerületű kört, melynek háromszori körülrepülése adta ki a tíz kilométeres távolságot. Az építkezések gyorsan haladtak, májusban már minden készen állt a versenyzők és a nézők fogadására. A verseny a pilóták, vagyis a leendő versenyzők között rendkívül népszerűnek tűnt. Elsősorban a rekordösszegű fölajánlott díjak, az összesen félmillió korona vonzotta az akkori repülőket Európa minden tájáról. Tizennégy kategóriában hirdettek meg versenyeket, a legjelentősebb díjazás az első kategóriában várt a nyertesre, az utazási verseny abszolút győztese 100 ezer koronát kaphatott kézhez. Mai szemmel nézve is igencsak gáláns díjakat állapítottak meg a szervezők, s bár több mint egy évszázaddal később nehéz behatárolni az értéket, elég jó képet kaphatunk az alábbi összevetésekből: Fogyasztási cikkek: 11 tejföl 1 korona, 1 kg marhahús 1 korona 20 fillér és 1 korona 60 fillér között volt. Jövedelmek: az elemi iskolai tanító 100150 K körül keresett, egy kezdő orvos 400500 K-t, az országgyűlési képviselők havi 1000-2000 korona körüli javadalmazást kaptak kézhez. Luxus: a kor egyik legnagyobb luxus cikke, a kétüléses, 8 lóerős Opel „Doktorwagen" 4500 korona, a négyüléses, 20 lóerős Benz 10 pedig 14000 korona volt. A díjak egyébként átlagosan ezer és tízezer korona között mozogtak, különdíjakat ajánlottak fel a fennálló világrekordok megdöntőinek, a nemzeti díj mellett külön nyereményeket is biztosítottak az egyes versenyszámokban helyezést elérő magyar pilótáknak. A hivatalosan közzétett versenyszámok az alábbiak voltak: • Utazási verseny. Összdíj: 200 ezer korona, fődíj: 100 ezer korona. Feltételek: 90-110 km távolság oda-vissza repülése a végcélnál kötelező leszállással. Az összes idő az 5 órát nem haladhatja meg, az indulás időpontja kötelezően délután 3 óra. • Időtartam verseny. Összdíj: 45 ezer korona, fődíj: 10 ezer korona. Feltételek: napi díj esetén minimum 25 perc repült idő, fődíjak esetén minimum 1 óra repült idő. • Távolsági verseny. Összdíj: 45 ezer korona, fődíj: 10 ezer korona. Feltételek: minden napon az aznapi leghosszabb távú repüléseket díjazzák. • Magassági verseny. Összdíj: 45 ezer korona, fődíj: 10 ezer korona. A legnagyobb magasságot elérő versenyző/k/ kapják. A hivatalos rekord ekkor 1270 méter volt (Paulhan, Los Angeles, 1910. január 12.) • Gyorsasági verseny. Összdíj: 45 ezer korona, fődíj: 10 ezer korona. Feltételek: a kijelölt körön három kör, azaz 10 km megtétele után a legrövidebb időket értékelik. • Lassúsági verseny. Összdíj: 15 ezer korona, fődíj: 5 ezer korona. Feltételek: a kijelölt körön három teljes kör, azaz 10 km megtétele után a leghosszabb időket értékelik. VII. Terhelési verseny. Összdíj: 15 ezer korona, fődíj: 5 ezer korona. Feltételek: 150 kg-os összterheléssel (a pilóta, egy utas és szükség esetén pótsúlyok együttes súlya) a leghosszabb idejű repüléseket díjazzák. • Startverseny. Összdíj: 8 ezer korona, fődíj: 3 ezer korona. Feltétel: a legrövidebb fölszállási úthosszú gépek kapják a díjat. • Kezdők versenye. Összdíj: 12 ezer korona, 266