Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Soltész József: A vasúti gyűjtemény 115 éves története

Az 1944-ben lebombázott Közlekedési Múzeum a sérült 1:5 méretarányú vasútmodellekkel az új gyűjtési koncepció alapján. Az 1968-as új leltározás alapján a bevezetett segédgyűj­teménnyel együtt 1970-ben 2598 db. volt az állomány. Új gyarapításként jelentkeztek az eredeti vasúti járművek, az új sínminták, egyenruhák, a játékvasút modellek stb. Az eredeti vasúti járművek állaga az 1966-os 10 darabról 2012-re 209 darabra nőtt, ben­ne a történetileg legfontosabb gőzmozdo­nyokkal és egyéb vasúti járművekkel. A nagyobbrészt játékvasútmodellekből álló segédgyűjtemény a kezdeti 478 darabról 1416 darabra nőtt 2012-re, benne a világ legértékesebb Maerklin 0 méretarányú vas­útmodelljeivel. A vasúti gyűjtemény teljes beleltározott állaga 2012-ben 8119 db. lett a több évtizedes koncepciózus gyűjtemény­fejlesztésnek köszönhetően. A gyűjteményfejlesztés meghatározó alapelvei, gyűjtési koncepciók, elvek és egyéb megfontolások Az 1899-es nyitástól a második világhábo­rúig a vasúti gyűjtemény fejlesztési alapelve az volt, hogy vasúti járműből csak modelle­ket állított ki a Múzeum, eredeti vasúti jár­műveket nem gyűjtöttek. A másik alapelv az volt, hogy minden tárgyat és dokumen­tumot kiállítanak a Múzeumban és nem tartanak semmit raktáron. Ez a koncepció azt eredményezte, hogy a kiállítótermek zsúfolásig megteltek, a látogatók alig tudtak mozogni a tárgyak között. A modellgyűj­tési koncepció pedig sok történetileg fon­tos eredeti vasúti jármű örökre elvesztését okozta, például a MÁV Gépgyárban 1873­ban készült első gőzmozdonyt nem fogadta el a Múzeum, így az első világháború után Romániába került, ahol hamarosan selej­tezték. A két világháború között megpróbálko­zott a Múzeum eredeti vasúti járművek gyűjtésével is, de mivel nem tudták kiállí­tani őket, végül az enyészeté lettek a nem megfelelő tárolás és az őrzés hiánya miatt, így veszett el a MÁV 1. számú királyi kocsi­ja és a Svábhegyi fogaskerekű vasút eredeti gőzmozdonya. Az 1966-os újranyitáskor új vasúti gyűj­teményfejlesztési koncepció fogalmazódott meg a Közlekedési Múzeumban. A vasúti járműmodellek mellett eredeti vasúti jár­műveket is el kezdtek gyűjteni, melyeket nagyobbrészt vasútállomásokon és szabad­téri múzeumokban állítottak ki. Az új kon­cepció szerint a vasúti tárgyaknak csak egy részét állították ki a Múzeumban, a többi tárgyat raktárban tartották, illetve MÁV igazgatóságokon és szolgálati helyeken il­letve állomásokon állították ki. A vasúti tár­gyi gyűjtemény teljesen elkülönült a vasúti dokumentumoktól, melyek beleolvadtak a több százezres darabszámú archívumi gyűj­teményekbe. Az eredeti vasúti járművek közül a gőz­mozdonyok képezik a legértékesebb részét a gyűjteménynek. Szerencsés módon a Köz­lekedési Múzeum újranyitása egybeesett a gőzkorszak végével, így az 1960-as évek vé­gétől a MÁV egymásután adta át a leselejte­zett magyar történeti gőzmozdonyok utol­só példányait a Múzeumnak. Jelenleg 79 db eredeti gőzmozdony van a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum tulajdonában, eb­ből 4 példány a Múzeumban van kiállítva, a többi szabadtéri vasútmúzeumokban és 251

Next

/
Thumbnails
Contents