Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)
Dr. Molnár Erzsébet: Gyűjteménygyarapítás a Közlekedési Múzeumban
letlenül kapott külön hangsúlyt, hiszen a kor legnagyobb közlekedési beruházásai voltak. A múzeum legkorábbi időszakában is léteztek az archívumi gyűjtemények. A kiállítást és a gyűjtemények további gyarapítását alapvetően két elv vezérelte: a közművelődés és az oktatás. Banovits Kajetán 1909-ben nagyon pontosan fogalmazta meg a Közlekedési Múzeum célját: „a hazai közlekedési ügy, valamint a posta távírda és távbeszélő mindenkori állapotának, fejlettségének s a fejlődés menetének feltüntetésével arra szolgál, hogy a nagyközönségben és az iskolai ifjúságban a közlekedési ügy, továbbá a posta távírda és távbeszélő iránti érdeklődést felköltse és ezekre, valamint a közlekedési eszközökre és a posta távírda és távbeszélő berendezésekre vonatkozó ismereteket szemléltető úton terjessze, a szakoktatást pedig előmozdítsa. E mellett a Közlekedési Múzeum, emléket állítván azon műszaki alkotásoknak, amelyek fokozatosan a fejlődés mai fokára vezettek: a szakembereket újabb alkotásokra buzdítja és gyűjteményeiben az ismeretek és a haladás gazdag tárházát képezvén -, új eszmék és új törekvések forrásává lehet s a további haladást megkönnyíteni és előmozdítani alkalmas." 4 Az első igazgató által leírtakat ma is érvényesnek tekinthetjük. A tárgyak beszerzésére régen is több forrás állt rendelkezésre. A Közlekedési Múzeum a MÁV felügyelete alá tartozott, költségvetését onnan kapta. Ennek megfelelően a műtárgyak vásárlására adott keretet különítettek el. Előfordult, hogy már nem állt rendelkezésre elegendő összeg, ilyenkor lehetőség volt a Kereskedelemügyi Minisztériumhoz hitelkeretért folyamodni. Pénzügyi forrásként e két lehetőség adódott a második világháború előtti időszakban. Pénzfelajánlásról vagy a napjainkban lehetőségként kínálkozó szponzorálásról nem tudunk a Közlekedési Múzeummal kapcsolatban. Mindez természetesen nem jelentette azt, hogy a múzeum csak a szűkösen megállapított pénzügyi forrásaiból fejleszthette gyűjteményeit. Magánszemélyek és intézmények egyaránt tettek felajánlásokat, tárgyakat, okmányokat, könyveket stb. ajándékoztak. Az adományozó intézmények és vállalatok elsősorban közlekedési cégek voltak, vagy olyan iparvállalatok, amelyek valamilyen módon kapcsolódtak a közlekedéshez: a MÁV, a Győr-Sopron Ebenfurti Vasút, a Ganz és Társa, a Danubius, az Atlantica Tengerhajózási Rt. stb. Ezek a vállalatok a már leselejtezett 5 járműveiket, alkatrészeiket, biztosító-berendezéseiket ajánlották fel a múzeumnak, valamint könyveket, üzletjelentéseket, menetrendeket, menetjegyeket küldtek. HAGY. KIR KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM TÁRGYMUTATÓ BUDAPEST, 1935 A Magyar királyi Közlekedési Múzeum tárgymutatója 1935-ből. A katalógus a múzeum valamennyi tárgyát ismerteti 130 oldalon, képekkel és térképpel illusztrálva. 4 Közlekedési Múzeum Adattára, Múzeumtörténet 40/1911. 5 De nem selejtes! 239