Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Alvári Csaba: A philadelphiai világkiállítás és a magyarok

kás útnak indult? A sajtó ekkor még nem foglalkozott a telefonnal. Azonban előfordulhatott, hogy valamilyen, ma már nem ismert lapban megjelent valami a telefonról is. A Nature című lap 1876. május 11-i száma Elisha Gray zenét közvetítő készülékét mutatja be, az augusztus 24-i szám pedig ennek a készüléknek egy másik változatát. Lehetett még egy-két lap, amelyik már ekkor írt Gray telefonjáról. Puskás talán ezeket az írásokat olvasta. Ha pedig Puskás Elisha Gray készülékéről olvasott, akkor Amerikába utazva valószínűleg őt kereste volna meg először telefonra vonatkozó elképzeléseivel, ami egyébként megtörténhetett, de ezt ma már nem fogjuk tudni megállapítani. Életrajzírói szerint először Bélinél próbálkozott, aki azonban nem foglalkozott vele, így lett végül Edison alkalmazottja. Valójában azonban nem tudjuk, milyen szándékkal kereste meg Puskás Edisont. Mindaz, amit erről mondanak, csak feltételezés. A telefon hírére Amerikába utazó Puskás története lehet, hogy legenda, lehet, hogy valóság. Nem zárhatjuk ki annak lehetőségét sem, hogy valamilyen más ok miatt tért vissza az Amerikai Egyesült Államokba, és ott figyelt fel a telefonra. Megtörténhetett, hogy valamilyen ismerőse járt Philadelphiában, és Puskás tőle hallott a telefonról. Bár az is kétségtelen, hogy a közönséget nem érdekelte a telefon, de a szakemberek, a távírászok felfigyelhettek rá. Átnéztem Hubbard Bos: The Centennial Exposition című 1876-ban, Philadelphiában megjelent, 770 oldalas könyvét, amiből kb. 300-350 oldal csak az amerikai kiállítással foglalkozik, a többi 3-400 oldal pedig a kiállítások történetével, a philadelphiai kiállítás szervezésével, a megnyitó eseményeivel és a többi nemzet kiállításával. A könyv részletesen bemutatja az amerikai ipar, mezőgazdaság, tudomány és művészet kiállított eredményeit, a távírászat ismertetésénél kiemeli, hogy egyetlen korábbi világkiállításon sem szerepelt még ennyi távírászati találmány, mint Philadelphiában, a telefont azonban meg sem említi. 1876-ban tehát igen kevés hír juthatott el Európába a telefonról. Puskás útjáról megállapíthatjuk azt is, hogy kár volt annyit utaznia. Életrajza szerint 1876. tavaszán , a sikertelen aranyásás után Európába jött. Akkor, amikor annyi ember utazott Amerikába (néhányan hazánkból is), a világkiállításra. Puskás Tivadarban úgy látszik nem volt komolyabb érdeklődés a világkiállítás iránt, pedig ez nem csak intellektuális élményt, hanem üzleti lehetőséget is kínálhatott, [viii] Sikertelen európai üzleti tárgyalások után visszatért az Amerikai Egyesült Államokba. Néhány hónappal később viszont maga Bell ment Angliába nászútra, és a telefon népszerűsítésére. Sok időt, pénzt, fáradtságot takaríthatott volna meg Puskás, ha nem utazik ennyit. A telefon iránti közömbösséget napjainkban egy kicsit nehéz megérteni. Magyarországon ugyan elég nehéz hozzájutni az 1876. évi világkiállítás, vagy a telefon történetének forrásaihoz, egy-két tanulmány azonban hozzáférhető nálunk is. Walter Kellog Towers: Masters of Space című könyvében [ix] részletesen ír arról, hogyan fogadták az emberek a telefont a philadelphiai világkiállításon. A kiállított tárgyakat egy bizottság tekintette meg, és egyben értékelte is. A telefon 1876. júniusának vége felé került sorra. Towers arról ír a könyvében, hogy a bizottság tagjai fenntartásokkal fogadták a telefont. Hazánkban is jól ismert az a jelenet, amikor a brazil császár - aki a bostoni süketnéma iskolában tett látogatása alkalmával ismerte meg Bellt - odamegy a telefonhoz, kipróbálja a készüléket, és a meglepetés hatása 24