Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Alvári Csaba: A philadelphiai világkiállítás és a magyarok

Alvári Csaba A PHILADELPHIAI VILÁGKIÁLLÍTÁS ÉS A MAGYAROK 1876-ban ünnepelte az Amerikai Egyesült Államok fennállásának 100. évfordulóját. Philadelphiában írták alá 1876-ban a függetlenségi nyilatkozatot. Ez volt az egyik fontos oka annak, hogy itt rendezték meg a világkiállítást. Az amerikaiak két világ versenyének tekintették a kiállítást. Philadelphiában az új és a régi, a demokrácia és a monarchia, a gyakorlat és az elmélet versenyzett egymással. Az újat, a gyakorlatot, a demokráciát az Amerikai Egyesült Államok képviselte az öreg, a monarchikus, a meddő elméleteket követő Európával szemben. A kiállítás több szempontból is érdekes lehet, számomra főleg a telefon története miatt. Ismerjük a történetet, ami szerint Puskás Tivadar a telefon hírére az Amerikai Egyesült Államokba utazott valamikor 1876. nyarának végén, és ott Edisonnal lépett kapcsolatba. Volt jó néhány magyar, aki ugyan nem hallott a telefonról, de még Puskás Tivadar előtt Philadelphiába utazott. Ezeknek az embereknek jó esélye volt arra, hogy a telefont megnézzék, kipróbálják, esetleg Magyarországra is hozzanak a készülékből. Magyarországon ekkor még elég erősen lehetett érezni az 1873-as gazdasági világválság hatásait, ezért hazánk hivatalosan nem képviseltette magát a kiállításon, egyéni kiállítók azonban részt vettek rajta. A kormány két szakértőt is küldött Philadelphiába, hogy tanulmányozza a kiállítást. Ezek közül az egyik Kecskeméthy Aurél volt. Kecskeméthy Aurél (1827-1877) ügyvédnek tanult. Rövid ideig barátságban volt Petőfivel, majd amikor a gyüldei ifjakhoz csatlakozott, kapcsolatuk formálissá vált. [i] A szabadságharc bukása után újságírással foglalkozott. Kapcsolatba került Széchenyi Istvánnal is. Osztrákbarát magatartása miatt kortársai bizonyos fenntartással viszonyultak hozzá. Többnyire kormány- vagy kormánybarát lapoknál dolgozott. Amerikai útjáról, és a világkiállításról beszámolót jelentetett meg a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara számára, újságoknak is küldött tudósításokat. Kecskeméthy megnézte a bécsi és párizsi világkiállítást, részt vett a szuezi csatorna megnyitásán is, tehát voltak már bizonyos tapasztalatai, amikor az amerikai világkiállításra utazott. Az utazás jól indul. Kecskeméthy tervei szerint április 25-26-a körül kellett volna New Yorkba érkezni. Útitársai között vannak magyarok, oroszok, németek, akik szintén a világkiállításra mennek. A kiállítás május 10-én nyílt meg, így lett volna elég ideje, hogy odaérjen a megnyitóra. A hajó azonban elromlik, így csak május 16-án érkezik New Yorkba. A kiállítás egyik legkiemelkedőbb eseményéről ezért lemaradt. Kecskeméthy inkább örül annak, hogy nem volt ott. Beszámolójában azt írja, hogy amikor május végén Philadelphiába érkezett, még alig volt valami a kiállításon. Ez azért érdekes, mert a lapok azt írják, hogy már áprilisban - tehát még a nyitás előtt minden készen volt. A kiállítással foglalkozó első tudósítások a hazai lapokban a Magyarországon tartózkodó újságíróktól származnak, és külföldi lapok hírei alapján készültek, bár a helyszínen volt egy magyar szakértő. Az utókor értékelése szerint a philadelphiai kiállításon bemutatott két legjelentősebb dolog az írógép, és a telefon volt. 1876-ban ezek érdekelték a legkevésbé az embereket. Kecskeméthy készített egy beszámolót a Budapesti Kereskedelmi- és Iparkamarának a philadelphiai világkiállításról, a beszá-