Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)
Krizsán Sándor: Budapest és környéke lóvasútjainak villamosítása 1896-1898-ban
Villamosforgalo rosi" és a „közúti" vasutak között köttetett péage, azaz közös vágányhasználati szerződés alapján mindkét társaság kocsijai igénybe vehették a BKVT Vámház körúti, illetve a BVVV Ferenc József rakparti vonalát, és a villamosok egészen az Eskü térig, Kalap utcánál lévő végállomásukig vihették utasaikat. A BKVT november 5-én indította el Nyugati pályaudvar-Kálvin tér-Fővámház-Eskü tér irányú, vízszintesen osztott zöld-fehér tárcsás járatát. 7 9 A rakparti, illetve a Fővám tértől 2940 m hosszban a Vámház, Múzeum és Károly körúton át a Deák Ferenc térig tartó vonal kettősvágányú és alsóvezetékes üzemű volt. 1897 végéig elkészült a társaság utolsó nagyobb hálózati egységének villamos üzeműre alakítása. A Múzeum körúttól (Astoriától) a Kerepesi úton át a budapest-cina Kerepesi úton kotai helyiérdekű vasút Keleti pályaudvar melletti végállomásáig, a Kerepesi út Csömöri úti torkolatától a Csömöri út-Aréna út-István út-Hermina út vonalon az Állatkertig, az Aréna úttól a Csömöri úton át a MÁV ceglédi vonaláig, és a Rottenbiller utca-Damjanich utca-Aréna út irányban Városliget végállomásig vezető vonalak műtanrendőri bejárása december 18-án zajlott. Egyúttal átadták a Múzeum körúti kitérőnél lévő végállomást, a Köztemető és Rottenbiller utcai pálya összekötésére szolgáló vágányokat, valamint a Damjanich utcai villamos-kocsiszínt. Utóbbi az áramfejlesztővel egy telephelyen 65 jármű számára szolgált lakóhelyül. A cég ekkor 159 motorkocsival és 20 pótkocsival rendelkezett, melyekből jutott e vonalak forgalmának ellátására is. 80 A Kerepesi úti 2122 méter hosszú kétvá7 9 MBJ, 1897. november 4. In: BSzKOGy II., 453-457. o.; BKVT I. MFJ, II., XII. mell. 180