Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Krizsán Sándor: Budapest és környéke lóvasútjainak villamosítása 1896-1898-ban

helyezkedett el az áramvezető csatorna, a másik ikersínszál módosított rendszerű Haarmann-sín volt.

2

8 A csatorna fölé épített ikersín két aszimmetrikus szelvényű sínből állt, ezek súlya egyenként 23,4 kg/fm, hoszszúsága 10,8 m volt. Egyenes pályán egymástól 1,2 m, ívekben ettől kisebb távolságra elhelyezett öntött vasbakokra erősítették őket, a vasbakok egyúttal az alsóvezetéket körülvevő beton- vagy téglacsatorna vázául szolgáltak.

2

9 A sínek gerincére szerelték fel az alsóvezetéket tartó szigetelőket egyenes pályán egymástól 3,6 m távolságban, ívben ennél sűrűbben. A vezeték két darab, egyenként 7 kg/fm súlyú lapos „T" vasból állt.

3

0 Minden egyes szigetelő fölött öntöttvas keretű fedél volt, így az áramvezeték és a szigetelők javítása, cseréje esetén nem kellett az útburkolatot felbontani, mint a BVVV hasonló rendszerű pályáján. A kiemelhető öntöttvas fedelébe fa, kő, vagy műkőburkolatot helyeztek. Ahol a felsővezetékes villamosvasúti pálya közúti kocsiközlekedésre is használt kövezett burkolatú utcán feküdt, módosított Haarmann-féle ikersínes felépítményt alkalmaztak. Az egyes sínszálak szabványos hossza 10,8 m, folyóméterenkénti súlya 20,8 kg volt. Ugyanilyen sínek feküdtek az alsóvezetékes vágányok csatorna nélküli oldalán. A burkolat nélküli, vagy külön pályatesten vezető szakaszokon 23,6 kg/fm-es Vignol rendszerű acélsíneket fektettek vas keresztaljakra. Ez alól a zugligeti vonal Szépilonától kifelé tartó része volt kivétel, itt ugyanis a sínszálak tölgytalpfákon nyugodtak. Helyenként ideiglenes jelleggel meghagyták a lóvasúti eredetű váJármű és alsóvezetékes pálya metszete 1900-ból gányokat is, mint például az egyenként 10 m hosszú, hosszaljas, 41,8 kg/fm súlyú Demerbe rendszerű felépítményt a Lipót körúton és a Soroksári utcában, vagy a szintén 10 m-es, hosszaljas, 38,6 kg/fm-os Hoerde rendszerű felépítményt a lánchíd-óbudai vonal Zsigmond és Lajos utcai rövid szakaszain, a Margit hídon, valamint a Soroksári utcában. A zugligeti és a budai belső körúti vonal Királyhegy utcai, Ország úti és Krisztina körúti szakaszán, ahol a BKVT villamosai és a MÁV jobbparti körvasútja közösen használták a vágányokat, államvasúti szabvány szerinti sínszékes 23,6 kg/fm súlyú Vignol rendszerű felépítmény feküdt.

31 A BVKV hálózatának kövezett szakaszain Haarmann- és Demerbe-, a kövezetlen vonalrészeken kereszttalpfákra erősített Vignol-síneket használtak.

3

2 Újpest és Rákospalota területén alsóvezetékes pálya nem készült. A felsővezetékes vonalak munkavezetékei BVVV-nél használatos Siemens-Hal2

8 Módosítás a BVVV hasonló sínjeihez képest a sínfejek kialakításában történt, a sínszálak közötti hézag mélységének csökkentése érdekében. Ld.: Szerdahelyi Á.: i. m. 395. o. 2

9 BKVT I. MFJ, 44. o. 3

0 Uo. 42. o. 3

1 Uo. 3

2 BVKV I. MFJ, 8.O. 167