Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Krizsán Sándor: Budapest és környéke lóvasútjainak villamosítása 1896-1898-ban

helyezkedett el az áramvezető csatorna, a másik ikersínszál módosított rendszerű Haarmann-sín volt. 2 8 A csatorna fölé épített ikersín két aszimmetrikus szelvényű sínből állt, ezek súlya egyenként 23,4 kg/fm, hosz­szúsága 10,8 m volt. Egyenes pályán egy­mástól 1,2 m, ívekben ettől kisebb távolság­ra elhelyezett öntött vasbakokra erősítették őket, a vasbakok egyúttal az alsóvezetéket körülvevő beton- vagy téglacsatorna vázául szolgáltak. 2 9 A sínek gerincére szerelték fel az alsóvezetéket tartó szigetelőket egyenes pályán egymástól 3,6 m távolságban, ív­ben ennél sűrűbben. A vezeték két darab, egyenként 7 kg/fm súlyú lapos „T" vasból állt. 3 0 Minden egyes szigetelő fölött öntött­vas keretű fedél volt, így az áramvezeték és a szigetelők javítása, cseréje esetén nem kellett az útburkolatot felbontani, mint a BVVV hasonló rendszerű pályáján. A ki­emelhető öntöttvas fedelébe fa, kő, vagy műkőburkolatot helyeztek. Ahol a felsővezetékes villamosvasúti pá­lya közúti kocsiközlekedésre is használt kövezett burkolatú utcán feküdt, módo­sított Haarmann-féle ikersínes felépít­ményt alkalmaztak. Az egyes sínszálak szabványos hossza 10,8 m, folyóméteren­kénti súlya 20,8 kg volt. Ugyanilyen sínek feküdtek az alsóvezetékes vágányok csa­torna nélküli oldalán. A burkolat nélküli, vagy külön pályatesten vezető szakaszokon 23,6 kg/fm-es Vignol rendszerű acélsíneket fektettek vas keresztaljakra. Ez alól a zug­ligeti vonal Szépilonától kifelé tartó része volt kivétel, itt ugyanis a sínszálak tölgyta­lpfákon nyugodtak. Helyenként ideiglenes jelleggel meghagyták a lóvasúti eredetű vá­Jármű és alsóvezetékes pálya metszete 1900-ból gányokat is, mint például az egyenként 10 m hosszú, hosszaljas, 41,8 kg/fm súlyú De­merbe rendszerű felépítményt a Lipót kör­úton és a Soroksári utcában, vagy a szintén 10 m-es, hosszaljas, 38,6 kg/fm-os Hoerde rendszerű felépítményt a lánchíd-óbudai vonal Zsigmond és Lajos utcai rövid szaka­szain, a Margit hídon, valamint a Soroksári utcában. A zugligeti és a budai belső körúti vonal Királyhegy utcai, Ország úti és Krisz­tina körúti szakaszán, ahol a BKVT villa­mosai és a MÁV jobbparti körvasútja kö­zösen használták a vágányokat, államvasúti szabvány szerinti sínszékes 23,6 kg/fm sú­lyú Vignol rendszerű felépítmény feküdt. 31 A BVKV hálózatának kövezett szakaszain Haarmann- és Demerbe-, a kövezetlen vo­nalrészeken kereszttalpfákra erősített Vig­nol-síneket használtak. 3 2 Újpest és Rákos­palota területén alsóvezetékes pálya nem készült. A felsővezetékes vonalak munkavezeté­kei BVVV-nél használatos Siemens-Hal­2 8 Módosítás a BVVV hasonló sínjeihez képest a sínfejek kialakításában történt, a sínszálak közötti hézag mélységének csökkentése érdekében. Ld.: Szerdahelyi Á.: i. m. 395. o. 2 9 BKVT I. MFJ, 44. o. 3 0 Uo. 42. o. 3 1 Uo. 3 2 BVKV I. MFJ, 8.O. 167

Next

/
Thumbnails
Contents