Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Krizsán Sándor: Budapest és környéke lóvasútjainak villamosítása 1896-1898-ban

zetéket, mondván, elcsúfítja a városképet, ezért a BVVV-nél már használatban volt alsóvezetékes rendszer részbeni alkalmazását követelték meg. A Ferdinánd híd-Aréna út-Rottenbiller utca-Boráros tér vonalán belül alsó-, ezen kívüli vonalrészeken felsővezetékes pálya építéséről határoztak. Szintúgy alsóvezetékesre tervezték a budai oldalon fekvő Lánchíd és a Pálffy tér közötti vonalszakaszt, valamint a Margit hídi vágányokat, és bizonyos vonalrészeket csak ideiglenesen, az adott utak rendezéséig engedtek felsővezetékkel megépíteni. Előírták többek között a BVVV-nél alkalmazásban lévő Haarmann sínek használatát.

8 A székesfőváros közgyűlése 1894. október 17-én és 18-án tartott ülésén kimondta, hogy a vonalak átépítése a mérnöki hivatal megállapításai szerint történjék meg.

9 Ehhez a Fővárosi Közmunkák Tanácsa november 8-i értekezletén is hozzájárult, annál is inkább, mert a villamosítással a BVVV és a BKVT vonalai a péage, azaz kölcsönös vágányhasználati jog révén gyakorlatilag egységes hálózatot alkothatnak, és ezt a város fejlődése szempontjából fontosnak tartották. Az átalakítás során a BKVT-nek járó engedélyidő lényeges emelkedésével is számoltak, ennek fejében a közmunkatanács meghatározta, mely irányokban kell bővítenie hálózatát. Pesten a Csömöri úti vonal meghosszabbítását Zugló felé, egy kiágazás létesítését a Hermina úti vonalból az Erzsébet királyné útjára, a Népliget és a Városliget közötti Hungária körúti vonal megépítését, és a Lipót körúti vonalból kiágazva az Újpesti rakparton egy új vonal építését kívánták meg a társaságtól.

1

0 Budán a mai Margit körút-Krisztina körút-Gellért rakpart-Szabadság híd irányú vonal építését, illetve ebből a kelenföldi vasútállomáshoz, a (Tétényi úti Szent Imre Kórház helyén álló) Sósfürdőhöz, esetleg Albertfalvára és Budafokra vezető kiágazásokat vették célba. Ezen felül a budai külső körúti - ma Villányi útAlkotás utca -, a Farkasréti temetőhöz és Lipótmezőre vezető vonalak megépítését tartották fontosnak. A közmunkatanács a Budán tervezett vonalakat mindjárt a villamosítás során szerette volna elkészíttetni. Hogy melyik legyen alsó- avagy felsővezetékes, ennek megállapítását a közigazgatási bejárás feladatának látta, ám a Margit rakparti szakasz alsóvezetékes kivitelezését már előzetesen sem szorgalmazta.

1

1 Hogy az átépítésre milyen - főképp anyagi - feltételeket szabott maga a BKVT, csak az 1894. november 7-i beadványában közölte. Álláspontja szerint a lóvasúti üzem nem alakul át, hanem egy teljesen új hálózat létesül, amely a réginek csupán irányát tartja meg. A régi berendezéseket, létesítményeket, forgalmi eszközöket nem lehet majd használni, azok cseréje viszont sokkal nagyobb tőkét igényel, és ehhez engedélyidejének 55 évben történő megállapítását kérte, egyben javaslatot tett, mikor és milyen százalékban részesülne a székesfőváros szállítási bevételeiből.

1

2 Hajlandónak mutatkozott a BVVVvel való átszálló forgalom bevezetésére. Vállalta a társaság, hogy a munkálatokat az engedély kiadásától és a területhasználati szerződés megkötésétől számított négy év alatt befejezik abban az esetben, ha a millenniumi kiállítás ideje alatt nem kell szüneteltetni az építést.

1

3 A kereskedelemügyi miniszter 1894. november 27-én rendelte el a villamos üzeműre 8 A mérnöki hivatal jelentése. 2561/1894. sz. In: BSzKOGy I., 347-349. o. 'Közgyűlési határozat. 1255/1894. sz., uo. 351-352. o. 1

0 Utóbbit végül a BVVV építette meg. 1

1A közmunkák tanácsának átirata. 6702/94. sz. In: BSzKOGy I., 352-353. o. 1

2 A BKVT lóvasúti hálózatára vonatkozó engedélye egyébként 1917. április 30-án járt volna le. 163