Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Képes Gábor: Számítógép a Vasfüggöny mögött

aranyérmet kapott. A vasfüggöny a maga valójában nem választotta már el keletet és nyugatot, de a keleti országok izolált helyzete még éreztette hatását. A Paprikatech Völgy hősei (LG-2 katalógus) A kilencvenes években az egykori keleti országok a legtöbb nyugati cég számára piacszerzési területnek minősültek. A gazdasági sajátságok miatt egyébként is fejlettebb nyugati országokba nehéz volt magyar fejlesztésekkel betörni. Jellemző példa, hogy az LG-1 és LG-2 fotóplottereket árusító német cég az átvételi ár (45-65000 márka) több mint kétszereséért adta tovább a berendezéseket. A LaserGraph később egy fotóplotter család márkaneve lett, a család több tagját máig használják a világ több pontján lézeres levilágítóként, nyomdai és egyéb célokra. A LaserGraph története alapvetően sikertörténet, mely jócskán a rendszerváltás után is folytatódott, 1999-es változata például már kvázi-holografikus nyomatok készítéséhez használt levilágító volt. A sikertörténetnek azért voltak világpiaci korlátai, hisz az óriási szerelőcsarnokokkal, számítógépes bemérőállomásokkal rendelkező világcégek nem tekintették egyenrangú partnernek a lelkes, évtizedek óta kutató mérnökök kis laboratóriumát. Kedves adalék mégis, hogy egyszer - épp a Lasergraph kapcsán - úgy írtak a magyar számítástechnikai kultúráról egy külföldi lapban, mint a „Paprikatech Valleyről" (tréfásan utalva a Szilícium völgyre)

2

9. Nem volt könnyű kaland: megfelelni a kelet elvárásainak - és próbálni elérni a nyugat színvonalát. 2

9 MicroClear MicroNews/Views November 1985, Volume 2, Number 11. Köszönöm a Lasergraph egyik konstruktőre, dr. Kas Iván segítségét, aki felhívta a figyelmem erre a cikkre. 157