Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)
Képes Gábor: Számítógép a Vasfüggöny mögött
hezítették a rendszeres sajtóhibák, melyek a programok futtatásakor elkedvetlenítő hibaüzeneteket okoztak). Leginkább illegálisan (bár a magyar hatóságok számára közömbös módon) másolt programok kerültek adathordozókra, a játékok másolására és cserélgetésére létrejött "copy-party-k" még a 90-es évek elején sem voltak szokatlanok. Nagy gondot jelentett, hogy a magyar gyártmányú számítógépekhez (például a Primóhoz, a Homelabhoz, a Videoton TV Computerhez) jóval kisebb szoftverpark állt rendelkezésre, mint a nyugati típusokhoz. A megoldást a programok átírása jelentette. Az itt látható kazettaborítót az egykori nyomda igazgatója őrizte meg a múzeum számára. Ez a hivatalosan forgalmazott játék a Matthew Smith (1966-) brit programozó által írt Manic Miner című, világsikerű játékprogram átirata volt a Primo számítógépre "Vili a bányász" címmel. 2.6 Üzleti számítógépek - de hol itt az üzlet? 2 6 A számítóközpontokban, egyetemi, vállalati nagy gépeknél használt berendezések és az olcsó házi számítógépek között van számos olyan kategória, mely irodai, üzleti alkalmazásokat feltételez. A nyomdákat, a kisvállalatokat, az adminisztráció irodáit is el kellett látni számítógéppel. Az államszocializmus keretei között, de a 80-as években számos olyan gazdasági szereplő színre lépett, mely igényelte a modern számítógép áldásait. Az 1981. augusztus 12-én bemutatkozó IBM PC az üzleti kategóriájú professzionális személyi számítógépek legjelentősebb példája. A 80-as évek közepén már ez a technika sem ismeretlen Magyarországon. A valódi informatikai robbanásra már a gazdasági-politikai rendszerváltás után (1989-90) került sor. Ekkor jelentek meg tömegesen a világcégek képviseletei, megszűntek a korlátozások, ezzel a nyugati technikák kreatív "klónozása" önmagában értelmét vesztette, ahogy a saját alkatrészkészletből, saját lehetőségek szerint létrehozható újítások is a világpiac versenyének próbáját kell kiállniuk. Hála a magyar informatika az ötvenes évek vége óta tartó, "vasfüggöny mögötti" fejlődésének, az új kihívások nem érték váratlanul a magyar fejlesztőket. A mobilszolgáltatók (az NMT, majd a GSM hálózat) megjelenése és a Világháló elterjedése pedig már egy másik történet. 2.6.1 Az első magyar PC 2 7 Az első magyar PC Magyarország első IBM PC-klónja, mely egyben Európa egyik első IBM PC/XT klónja is volt, 1982 körül készült el a Szá2 6 Gábor Képes, 'Business computers - but where is the business?', Inventing Europe, http://www. inventingeurope.eu/curated20tour4item6/ 2 7 A virtuális túra hatodik képe: http://www.inventingeurope.eu/object_20_4_6/imagnifyM , letöltés 2013. január 13. 154
