Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Janovszki Tamás: „A szocializmus játékszerei" 1945-1989

Főfoglalkozású kisiparos Kisipari alkalmazottak Nyugdíjasként dolgozó Mellékállásban dolgozók 1949 200 000 1951 100 000 1953 47 000 1960 64 000 6900 1970 42 000 7700 5800 1977 29 000 7800 6200 9700 1983 34 000 8 600 9 000 15 000 re is - megvalósítják a kollektív munka és a munka szerinti elosztás szocialista elvét. Különbséget jelentett, hogy míg az állami vállalatok vezetőit kinevezték, a szövetkezetek vezetőit elvben a tagok választották - természetesen az illetékes pártszervek tudtával és beleegyezésével... 1945. után az ipari szövetkezetek a lakosság számára nyújtottak különböző szolgáltatásokat. A Tatabányán gyártott, 1948-ban szabadalmaztatott Java építőjáték Szövetkezetek foglalkoztak a fa-, fém- és műanyag játékok gyártásával a népi iparművészeti termékek előállításával, kiskereskedelemmel és javításokkal, kiegészítették az állami vállalatok termelését. Azonban ez nem jelentette az állami tervezés és utasítás hiányát, hiszen az Országos Kisipari Szövetkezetek Szövetsége (az OKISZ, amelyet 1948-ban hoztak létre) 1951-től tervhatóságként működött, a központi terveket részletesen lebontotta, sőt a megtermelt termékeknek a fogyasztóhoz való eljuttatásának módját is előírta. A minden részletre kiterjedő ellenőrzést 1971-ben megszüntették, és a kötelező OKISZ tagság is megszűnt, a szervezet a kisipari szövetkezetek önkéntes érdekképviseleti szervévé vált. Ugyanebben az évben a szövetkezeti tulajdont is egyenrangúvá tették az állami tulajdonnal, amelyet ekkortól azonos jogi megítélés alá esett. Az ipari szövetkezetek szerepe az ipari termelésben mérsékelt volt, az 1980-as évek második felében 3% körüli, de ennél jóval nagyobb szerepet játszottak a kereskedelemben és a szolgáltatásban. A kor legjelentősebb, játékgyártással foglalkozó szövetkezetei a következők voltak: Napsugár Szövetkezet, Mikrolin Szövetkezet, Görgőkészítő KTSZ, Csillag Játékkészítő Szövetkezet, Debreceni Műanyagfeldolgozó Szövetkezet (Plasticade), Politoys Szövetkezet. Kisiparosok A marxista-leninista gazdaságfelfogásban a termelőeszközök felett az állam rendelkezik. Legmagasabb rendű az állami tulajdon, szocialista tulajdonnak tekinthető a szövetkezeti tulajdon, a magántulajdon - főleg a termelőeszközök esetében - csupán „megtűrt" tulajdonviszony. A magántulajdonú vállalkozás e felfogás szerint rossz, megszüntetendő, mivel kizsákmányolást feltételez. Ennek ellenére a magyar gazdaságban 1947. és 1990. között mindvégig működtek kisvállalkozók, létezett a magánszektor. A magánszektor szavakból alkotta meg Kellér Dezső humorista a „maszek" kifejezést. 133