Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Janovszki Tamás: „A szocializmus játékszerei" 1945-1989

Lendkerekes teherautó Cz^stochowából A '70-es, '80-as évek slágerei Lengyelországban a kábellel irányítható autók, buszok voltak. Talán a legnevezetesebb a Cz^stochowai Játéküzem Fiat 125p modellje volt, ez az 1971-es poznani országos vásáron ezüstérmet is nyert. A wroclawi „Palart" Termelőszövetkezetben is jó minőségű elektromos autókat készítettek. A termelési rendszer hiányosságait sokszor ellensúlyozta a tervezőmérnökök (pl.: Zbigniew Czerski, Tadeusz Pigtowski, Wanda Witeczek) áldozatkész munkája, kreativitása, valamint az, hogy az akkori játékokat sokszor még kézi munkával készítették. A lengyel játékgyárak többsége a rendszerváltás után csődbe ment. Ma már jobbára csak múzeumok őrzik a lengyel szocializmus játékszereit, legteljesebb gyűjteményük az 1979 óta működő kielcei játékmúzeumban található. Románia játékipara Románia második világháború előtti időszakból örökölt gazdasági struktúrája valamivel fejlettebb volt, mint az 1917-es a cári Oroszországé, de messze elmaradt a fejlett nyugati államok mögött. Európa 1948. évi ipari termeléséből Nagy-Britannia 27,7, Franciaország 11,2, Románia azonban csak 0,8%-kal részesedett. Az 1951-ben elfogadott első ötéves terv elsősorban a nehézipar erőltetett fejlesztését célozta, így a játékgyártás perifériális tevékenységként, kezdetleges körülmények között zajlott. A háziipari körülmények közt előállított fajátékok a szövetkezeti ipar termékei voltak, ipari tömegcikként gyártott játékszerek nem voltak jelentős számban. A magyar sajtó 1955-ben így számol be a román játékipari szakemberek budapesti látogatásáról: „A magyar játékipar hírneve már túlterjedt országunk határain. Ezt igazolja az a baráti látogatás, amely az elmúlt napokban a Játéktervező Intézetben és több játékgyártó üzemünkben zajlott le. Tragoescu Petre, a Román Népköztársaság Játékfelülvizsgáló Bizottságának elnöke és Blajan Joan, a román Oktatásügyi Minisztérium felügyeleti osztályának vezetője a magyar játékgyártás tanulmányozása céljából Magyarországra érkeztek, és első útjuk a Játéktervező Intézetbe vezetett. (...)A román játékgyártás még kezdetleges fokon áll és nagymértékben hasznosíthatja majd azokat a tapasztalatokat, amelyeket a fejlettebb magyar játékgyártás baráti támogatásként a rendelkezésére tud bocsátani." Az 1972. júliusi országos pártértekezleten elfogadott húsz évre szóló program elsősorban a gépgyártást, a vegyipart és a kohászatot fejlesztette, és ez a koncepció hosszú időn át bázist biztosított a játékgyártás számára. Az állami vállalatok közül a temesvári Agate

x volt a leghíresebb, mely fémből készített játékokat is gyártott. A hetvenes évek végétől a politikai vezetésnek mind súlyosabb gazdasági válsággal kellett szembesülnie. A túlfeszített ütemű fejlesztés okozta bajokat a hetvenes évek második felében és a nyolcvanas évek elején tetézte a világgazdasági szerkezetváltás hatása. 1984 novemberében, a Román Kommunista Párt XII. kongresszusán az állam szerepének erősítéséről határoztak a tervezésben, az egész társadalmi-gazdasági tevékenység egységes irányításában és szervezésében, és nem változtattak a gazdaságirányítás önellátásra irányuló elemei sem, melyek sok más tényezővel egyetemben egyenes úton vezettek az 1989-es decemberi forradalomhoz. 126