Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Janovszki Tamás: „A szocializmus játékszerei" 1945-1989

Sztálin-kisvasút A kiállításban bemutatott modellvasút ehhez, a ma már nagyon ritka legelső szériához tartozik. A mozdony oldalán cirill betűvel „ISZ-51" felirat található, mely a Joszif Sztálin név rövidítése és a gyártási évet jelzi. A mozdonyon a másik cirillbetűs „MEP" felirat jelentése: Energetikai Minisztérium. Az itt látható „ISZ-51" típusból 1953-tól kék, majd 1955-től szürke színű mozdonynyal gyártották a játékot, az eredeti vonat a mozdonyon kívül két személykocsiból, egy zárt és egy nyitott teherkocsiból állt. Az ötvenes évek végétől főleg kék színű mozdonnyal készült a gyűjtők által „Hruscsov Vasútnak" nevezett modell. Ezeknél a későbbi kiadású játékoknál a mozdony oldaláról lekerült a Sztálinra utaló „ISZ-51", valamint a „ MEP" felirat. Játékgyártás a Német Demokratikus Köztársaságban Németországnak vezető szerepe volt a játékszerek világpiacán, így az 1945. után létrejövő új, szocialista német államban fontos szerepet kapott a játékgyártás állami szervezése és irányítása. A gazdasági kényszer és a politikai nyomás következtében sok vállalkozás áttette székhelyét Nyugat-Németországba, ami gyakran a teljes újrakezdést jelentette a hagyományosan családi vállalkozások számára. Érdekesség, hogy más szocialista országok gyakorlatától eltérő módon az NDK-ban csak 1972-re államosították az utolsó magánkézben lévő játékgyártó műhelyeket. A népi tulajdonú üzemek (

Volkseigener Betrieb - VEB) létrehozásával a termelést központosították. A játékszereket nagy tömegben, a nyersanyag és a munkaerő központi elosztásával gyártották a szovjet mintára működő tervgazdálkodás keretei között. Ekkoriban vált az ország játékgyártó központjává Sonneberg városa, amely némileg meglepőnek tűnik, hiszen a nyugatnémet határhoz közel található és mint ilyen, hosszú időn át szigorúan ellenőrzött, zárt határzónának minősült. A város azonban régi hagyományokkal rendelkezett a fajátékok készítése terén. A baba- és plüssállat-gyártás az 1950-es évektől kiegészült a modellvasúttal, amelyet PIKÓ márkanév alatt forgalmaztak. PIKO-kisvasút Amikor 1948-ban Németország nyugati megszállási övezetében új pénznemet vezettek be a birodalmi márka helyett, a keleti megszállási övezetben használatos régi pénzért nem lehetett a modellvasutakhoz és mechanikus játékokhoz alkatrészeket vásárolni többé. Ezért hozták létre 1948ban a VEB PIKÓ céget (

Volkseigener Betrieb Pionierkonstruktion = Úttörő Konstrukciók Nemzeti Vállalata). Első telephelye Chemnitzben volt, a volt Siemens-Halske gyár területén, ahol azelőtt mérőműszere123