Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)

Alvári Csaba: Románc telefonon

a telefonhirdetések, egyre kevesebben vásároltak készüléket. Ezt látva úgy dönthetett, hogy nem kezdi el a telefongyártást. Erre csak pár évvel később került sor. Volecz Sándor esetében is ez történhetett. Az ő helyzete még rosszabb is volt. O ugyan távírász volt, de bizonyára nem volt olyan műhelye, mint Weimer Vilmosnak. A regény egy másik érdekes része az, amikor a főszereplő mérnök és pártfogója - a grófné a telefonról beszélgetnek. A grófné azt akarja megtudni, mi lesz a telefonnal, ha a mérnök végrehajtotta a tervét, és már nincs rá szüksége. A következő két lehetőség merül fel. A telefonvonal megmarad, és egy idő után tönkre megy. Nagy valószínűséggel ez lett a sorsa az 1877. végén megvásárolt készülékeknek. A hálózatot nagyobb távolságon, akár néhány száz méteren is csak igen kevés ember tarthatta fenn. Ezért aztán a készülékekből vagy a gyerekek játékszere lett, vagy megfeledkeztek róluk, és idővel használhatatlanná váltak. A másik lehetőség pedig az, hogy ellopják a vezetéket. A hálózat fenntartása nagyobb feladat volt, mint a kiépítése. A tulajdonosnak meg kellett oldania a hálózat védelmét is, amihez csak a saját erőforrásait használhatta, a rendvédelmi szervekre nem számíthatott. Az állami távíróvonalakat is érték olykor rongálások. A közbiztonság nem volt olyan jó, mint ahogy azt napjainkban esetleg gondoljuk. A regényben megtalálhatjuk azoknak a változásoknak néhány elemét, amelyeket a telefon hoz az emberek életébe. A készülék ugyan gyorsabbá és könnyebbé teszi az emberek érintkezését, a helyzet azonban nem ilyen egyszerű. A telefon helyhez köti az embert. Különösen akkor van ez így, ha valaki fontos hívást vár, de a hívás időpontja bizonytalan. A regény főszereplője két hétig vár egy hívást, és mivel egyedül él, ez alatt az idő alatt ő látja el a telefonügyeletet, ami azt jelenti, hogy két hétig alig hagyta el azt a helyiséget, ahol a telefon volt. A grófnő is ennyi ideig várja a mérnök hívását, de az ő helyzete annyival egyszerűbb, hogy a személyzetet is bevonhatja a telefonügyeletbe. A telefon változást hoz a háztartási alkalmazottak életében is. Feladatuk kibővül a telefon kezelésével. A telefon bizonyos változásokat hoz a lakberendezésben is. A lakás új, állandó eszközzel gyarapodik, aminek be kell illeszkednie a bútorok stílusába és úgy kell elhelyezni, hogy ne zavarja a lakók életmódját. A XIX. század végi lakások lényegesen különböztek a maiaktól. A regény elején például megtudjuk a főszereplőről (akiről ekkor még nem derült ki grófi származása), hogy egyedül él, szerény körülmények között - egy két szobás garzonban. Napjainkban más fogalmaink vannak a garzonról. A jómódúak ekkor 3-4 szobás lakásban élnek, a gazdagok ennél nagyobban. Magyarországon az 1870-es években alakul át az addigi kézműves keretek között folyó bútorkészítés ipari tevékenységgé. A bútorkészítésben egyre nagyobb szerepet kap a formatervezés, a telefon pedig új lehetőséget ad a bútorgyártóknak, a telefonasztal készítését. (Ekkoriban egyes készülékek alapja, amire a telefon alkatrészeit felszerelték, szintén fából készült.) Pálffy viszonylag részletesen leír néhány telefonbeszélgetést is a regényben. 1877. végén a telefonálók egyik közös élménye az volt, hogy milyen gyenge a készülék hangereje. Sokféle beszédstílussal próbálkoztak, hogy valamennyire megértsék egymást. Ez azonban nem sikerült mindenkinek. A Budapest című lap december 1-i száma például arról számol be - Futtaky Gyula Szabadelvű Körben, a kormánypárti politikusoknak tartott telefon-bemutatójáról szóló tudósításban - , hogy Tisza Kálmán nem értette tisztán a szavakat. Sok lap tanácsokkal látja el az embereket a telefonálással kapcsolatban. Azt ajánlják, hogy beszéljünk tagoltan, de folyamatosan, aránylag nagy hangerővel, képezzük pontosan, tisztán a hangokat, kerüljük a szótagolást (sokan azt gondolták, hogy ezzel érthetőbb lesz a beszédük). A társalgás szabályaival a XVIII. század óta sokat foglalkoztak Magyarországon, könyvek újságcikkek jelennek meg a témában, így ezek a szabályok elég ismertek voltak. A telefon viszonylag kevés változást hoz ezen a téren. A regény megjelenésekor az emberek inkább még csak próbálgatták a lehetőségeket, a szabályok kialakulóban voltak. Ezek közül az egyik legszembetűnőbb a telefonos beszélgetés megkezdése. 34