Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)
Janovszki Tamás: A dunai kereskedelmi hajósok egyenruhái
a szokásos 15 cm mélységű kivágással, a gallér ugyanolyan színű és azt három, 4 mm széles kárminvörös szalag szegélyezte. A hajószubbony rendszeresítése a fokozat nélküli legénység részére előrelépésnek számított az 1896-os előíráshoz képest, mivel az részükre csupán sötétkék munkaruhát írt elő. A kötött ing nyáron fehér-kék csíkos, egyébként fekete színű volt, 4-4 cm-es csíkokkal. A fokozat nélküli legénység a zubbony anyagával megegyező nadrágot viselt - szövetzubbonyhoz szövetnadrágot, vászonzubbonyhoz vászonnadrágot. A fokozat nélküli legénység sötét buzérvörös derékövet viselt, mely kasmírból készült, 30 cm széles és 150 cm hosszú volt. Ezt úgy kellett viselniük, hogy kézszélességben a derék köré csavarva a nadrág felső szélét befedje. A rövid felöltő sötétkék színű volt, ezt a fokozatnélküli legénység viselte kétsoros gombolással, 5-5 gombbal. Fokozati jelzések A fokozatijelzéseket a sapkán, kalapon és a karon viselték, kétféle szélességben. A fokozatjelzésre mintázott szalagok szolgáltak, melyek a hivatalnokok és hajóstisztek részére aranyncmüekből, altisztek részére citromsárga selyemnemüekből, fokozat nélküli legénység részére kárminvörös posztóból készültek. Az arany, ezüst és sárgaselyem fokozatjelző szalagok mindegyike buzér-vörös alapra lett szőve oly módon, hogy az arany, ezüst és sárga selyem a szalagok mindkét szélén 2-2 mm buzérvörös alap kiállt. A fokozatjelzéseket a karon a kabát mindkét ujján, azok külső félkerületén alkalmazták. A főtisztviselők a karon egy széles és 1-3 keskeny szalagot viseltek, a sapkán két keskeny aranyszalagot, a díszkalapon pedig egy széles aranyszalagot. A tisztviselők (hajóstisztek és hivatalnokok) a karon 3-1 keskeny aranyszalagot, sapkájukon egy keskeny aranyszalagot viseltek, vállalati jelvénnyel. Kalapjukon külön fokozati jelzés nem volt. Ügynökségi elöljárók és irodatisztek a karon 3-1 keskeny ezüstszalagot, sapkájukon keskeny ezüstszalagot viseltek , ezüst vállalati jelvénnyel. Altisztek a karon 3-1 keskeny sárga selyemszalagot viseltek, sárga selyem vállalati jelvénnyel. Matrózok, fűtők a karon 3-1 kárminvörös posztószalagot viseltek. 2 1 Szolgálati ágak megkülönböztetése A fedélzeti személyzet közül a hajóstisztek a kabátgallérsarkában egy-egy kis aranyhímzésű horgonyt, a kormányosok és uszálykalauzok sárga selyemhímzésü horgonyt viseltek. A vitorlások, uszálykormányosok és a hídőrök a selyem állóhorgonyt a bal felső karon viselték, a matrózok pedig kárminvörös posztóhorgonyt viseltek a bal karjukon. A gépszemélyzet közül a gépészek a kabátgallér mindkét sarkában egy-egy háromszárnyú, aranyhímzésű hajócsavart viseltek, a gépkezelők ugyanezt a motívumot, sárga selyemhímzéssel. A szolgák rövid kabátján ezüstözött gombok voltak, a sapkájukon vitézkötéses ezüst zsinór ezüsthímzésü vállalati jelvénnyel. Az utasítás utolsó bekezdése rendelkezéseket tartalmaz a kiküldetésben levő és a közönséggel közvetlenül érintkező központi közegek karszalagviselésére vonatkozóan. A karszalagok igazgatók és főhivatalnokok részére piros moiré-ből, hivatalnokok részére piros posztóból készültek, közepükön arany vállalati jelvénnyel. Szélein a viselő rangfokozata szerint egy 20 mm széles vagy 10 mm széles és 3-1 keskeny vagy csak 1 keskeny arany szalag van. 2 2 Összefoglalva a két egyenruha-utasítás közti különbségeket, megállapítható, hogy az 1913. évi több lényeges módosítást is tartalmaz az egészen addig érvényben levő 1896-oshoz képest, melyek a következők: -Az egyenruha-utasítás nem csupán a hajós és állomási személyzetre vonatkozik, hanem a M.F.T.R. összes vezetőjére és alkalmazottjára egyaránt. 2 1 Ld. u.o., 21. o„ 43-48. §. 2 2 Ld. u.o., 27. o., 52. §. 84