Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)

Janovszki Tamás: A dunai kereskedelmi hajósok egyenruhái

1865-ben alakult meg „Győri Gőzhajózási Részvénytársaság" néven a magyar folyami személyszállító cég, (mely 1893-ban Budapest székhellyel ,,Magyar Gőzhajózási Részvénytársaság"-gá alakult). 1866-ban követte a második hazai vállalkozás „Középdunai (később: Első Magyar) Gőzhajózási Társaság, 1869-ben a Magyar Lloyd, a Pesti Teherszállító és az Országos Gőzhajózási Társaságok egyesüléséből az Egyesült Magyar Gőzhajózási Társulat, 1872-ben a Roszmayer Ferenc, 1873-ban az Első Pancsovai Csavargőzös Szövetkezet, 1874-ben a Guttmann Testvérek Hajózási Vállalata, 1878-ban a Ferenc Csatorna Gőzvontatási Vállalat, 1881-ben a Dráva Gőzhajózási Vállalat, 1883-ban a Balatontavi Részvénytársaság. Ezen hajózási vállalkozások főként a teherszállításra és vontatásra specializálódtak, egyenruha-viselési kötelezettség, illetve erre vonatkozó szabályzatuk bizonyítható módon nem volt. Megkülönböztető szolgálati jelvényekre vonatkozó első hatósági rendelkezés Az 1869. évben megjelent „Ideiglenes Folyó-, Csatorna és Tóhajózási rendszabályok" 86. §-a, melynek címe: „A hivatalnokoknak és szolgáknak szolgálati utasításokkal és szabályokkal ellátása, és a hivatalnokok s szolgák kötelességei" a következőképp szól: „A gőzhajózási vállalatok minden külön osztálybeli hivatalnoka és szolgája egy-egy utasítással és szolgálati szabályzattal látandó el, mely szabatosan és körülményesen előírja az illető kötelességeit és jogait, valamint a vállalat rendességére, szabályszerűségére és a biztonságra vonatkozó határozmányokat, továbbá a hivatalnokoknak és szolgáknak kötelességökké teszi, hogy szolgálatuk teljesítése alkalmával valamely saját szolgálati jelvénnyel megkülönböztessék magukat s a közönség irányában illendő és szerény magaviseletet tanúsítsanak." Ez a rendelet írta elő első ízben a magyarországi, utasokat szállító gőzösök személyzetének azt, hogy szolgálatuk teljesítésekor valamely szolgálati jelvénnyel különböztessék meg magukat. A rendelet nem egyenruhát, hanem csupán „megkülönböztetőjelvényt" ír elő. Az első magyar hajósegyenruha-utasítás tervezete A Magyar Királyi Államvasutak 1888ban bővítette működési körét a személy- és teherhajózási tevékenységgel. A MÁV hajózásnál találjuk nyomát első ízben annak, hogy központilag foglalkoztak a hajósok egyenruházati szabályozásának kérdésével. Az alábbiakban szó szerint ismertetett forrásértékű ügyirattöredék, mely az 1930-as években került elő egy M.F.T.R. (Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság) iratselejtezés folyamán, 1891es keltezésű, tehát három évvel a MÁV-hajózás létrejötte után született. Az ügyirat tárgya: „A hajósszemélyzet egyenruházata tárgyában kiadandó szabályrendelet tervezete." E kiadmánytervezet egy felterjesztés a Kereskedelemügyi Miniszterhez. „Keresk. Miniszter! Az ideiglenes folyó, csatorna és tóhajózási rendszabályok 86.§-a értelmében minden hajózási vállalat igazgatósága gondoskodni tartozik arról, hogy hajósszemélyzete szolgálat közben saját szolgálati jelvénnyel megkülönböztettessék. - Ezen megkülönböztetésnek nálunk is, mint más hajózási vállalatoknál legalkalmasabb és legegyszerűbb módja az, hogy a hajós személyzet megfelelő egyenruha viselésére köteleztetik. A kérdés megoldható lenne ugyan akként is, hogy a vasúti személyzet egyenruházati utasítás a hajósszemélyzetre is kiterjesztetnék, illetőleg ez is a vasúti egyenruha viselésére köteleztetnék, számolva azonban a hajósszemélyzetnél a viseletet illetőleg általánosan bevett és sok tekintetben a hajós szolgálat különös igényeivel összefüggésben levő és már ezért is figyelmen kívül nem hagyható szokásokkal, czélszerübbnek látszik, ha a hajósszemélyzetünk részére külön egyenruházat léptettetik életbe. 77