Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)

Alvári Csaba: Románc telefonon

1877. végén a lapok tele vannak telefonhirdetésekkel, az emberek lelkesen vásárolják a készülékeket. Azt gondolnánk, hogy ezek után gyorsan megindul az egész ország területén a hálózatépítés. Mégsem ez történik. Voltak is ilyen jellegű kísérletek, legalábbis egyről biztos tudunk. Egy korábbi írásomban már említettem Fuchs Józsefet, a nagyváradi önkéntes tűzoltók főparancsnokát, aki a tűzoltó laktanyát és a városházát kapcsolta össze telefonnal.

3 Ezt az emberek kíváncsisága mellett a közérdekre történő hivatkozás tehette számára lehetővé. Egy hasonló kísérletről tudunk még. Erről a Távírda Közlöny 1878. május 9-i száma ír. A vízvezetéki igazgatóság a Fővárosi Tanács hozzájárulását kéri a szivattyúállomás és a Redoute-beli hivatali helyiség telefonos összekapcsolásához. A Fővárosi Tanács elutasította a kérést arra hivatkozva, hogy a telefon még nem elég megbízható. Ahhoz viszont hozzá járult, hogy a földszintet és a harmadik emeletet, illetve az igazgatóságot összekapcsolják. 1878. elején még szerepel egy-egy hír a lapokban a telefonnal kapcsolatban, de hamarosan eltűnnek az ilyen témájú írások, hirdetések. Az emberek hamar rájöhettek arra, hogy egy alkalommal ugyan érdekes lehet egy épület két, viszonylag távoli helyisége, vagy két szomszédos épület között telefonálni, de a mindennapi életben sokkal egyszerűbb, ha a házigazda és a vendégek egy helyiségben tartózkodnak, és így beszélgetnek. Ehhez nincs szükség semmilyen készülékre, és így jobban megértik egymást. A telefon akkor lett volna igazán érdekes, ha nagy távolságok között lehet kapcsolatot kialakítani. Ennek pedig meg voltak a maga akadályai. Viszonylag kevés olyan ember lehetett ekkoriban Magyarországon, aki ezt saját erőből meg tudta volna valósítani. Nagyobb problémát jelentett az, hogy a hálózatépítésre nem volt semmilyen jogi szabályozás, ezért a köz- és magánterületek ilyen célú igénybevételét nem lehetett megoldani. 3 Alvári Csaba: A telefon történetének kezdetei hazánkban - 130 éves a telefon Magyarországon. In: Technikatörténeti Szemle XVII. Budapest, 2007. Németországban sokkal könnyebben haladtak a hálózatépítéssel. 1877-ben már mindenki folytathatott akár amerikai beszélgetést is, ha az árát meg tudta fizetni. Erre a célra egy távíróvezetéket használtak. (Ez nem azt jelenti, hogy olyan sok embernek volt otthon telefonkészüléke, hanem azt, hogy elég sok telefonhivatal volt, ahol bárki telefonálhatott.) Magyarországon is használták a távíróvonalat telefonálásra 1877-ben, de ez inkább kivétel volt, és nem mindennapi gyakorlat. A telefon iránti érdeklődés elapadása lehet a megoldás egy kérdésre, amire régóta keresem a választ. Egy írásomban már említettem, hogy a magyar telefongyártás valószínűleg 1877. végén kezdődött. Egger Béla ilyen tárgyú hirdetéseit már a november végi lapokban lehetett olvasni. Igaz, ezek a készülékek nem Magyarországon, hanem a bécsi műhelyben készültek. Weimer Vilmos és Volecz Sándor azt nyilatkozták a november 27-i, első bemutató alkalmával a lapoknak, hogy hamarosan ők is fognak telefonokat gyártani. Arra azonban nem találtam bizonyítékot, hogy ez valóban meg is történt.

4 Valószínűleg a következő történhetett. Weimer Vilmos miután részt vett a Távírópalotában a telefonbemutatón, akár már másnap vásárolhatott egy készüléket, amit aztán a műhelyében tanulmányozott, és ennek alapján elkészítette a saját telefonját. Ehhez lényegében megvoltak a szerszámai, és az alapanyagok, amikből egy telefont el lehetett készíteni. Saját készülékét is próbálgathatta egy darabig, majd megtervezte a sorozatgyártást. A kísérletekhez, a gyártás megtervezéséhez kellet bizonyos idő, legalább két-három hét. Eközben megjött a karácsony - ekkor Weimer úgy gondolhatta, hogy majd a következő évben kezdi nagy tételben a gyártást. Az új évben viszont azt tapasztalhatta, hogy az embereket már nem érdekli annyira a telefon, mint egy hónappal korábban. Budapestről eltűntek a telefonkereskedők, a lapokból elfogytak 4 Alvári Csaba: A sajtó mint technikatörténeti forrás, különös tekintettel a telefon magyarországi történetének kezdeteire. In: Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből. Budapest, 1998. 33