Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)
dr. Vámos Éva: A magyar háztartások műszaki fejlődése a 20. században
r dr. habil Vámos Eva: A magyar háztartások műszaki fejlődése a 20. században A városi háztartások történetével szerteágazó irodalom foglalkozik, nagyon különböző szempontokból. A szempontok lehetnek: építészetiek 1, társadalomtörténetiek 2, néprajziak 3, iparművészetiek 4 és technikatörténetiek 5. A szerző ebben a tanulmányban csak utóbbiakkal kíván foglalkozni. A magyar háztartások gépesítésének három jelentős korszakát lehet a 20. században megkülönböztetni. A két világháború között egyre több mechanikus „segítőtárs" és a tehetősebb otthonokban a villamos kisgépek nyertek teret, a gáz pedig egyenlő fontosságúnak tűnt a villamossággal. Az 1960-70-es években a háztartási alapfelszerelés modernizálása a népgazdasági tervek részeként következett be. Magyar, szovjet, cseh és lengyel 1 Ferkai András: Építészet a két világháború között. In: Magyarország építészetének története. (Szerk: Sisa Béla - Dora Wiebenson), 1998, 305-339. 2 L. Nagy Zsuzsa: A haszonból élő kispolgár - Kisiparosok, kiskereskedők a két világháború közötti Magyarországon. Debrecen, 1997.-GyániGábor: Magánélet Horthy Miklós korában. Corvina, Budapest, 2006, 79 p. - Fónagy Zoltán: Hétköznapi élet a dualizmus korában. Kézirat, a szerző szívességéből betekintésre átengedve. - Valuch Tibor: Hétköznapi élet Kádár János korában. Corvina, Budapest, 2006,191 p. - Valuch Tibor: Magánélet Kádár János korában. Corvina, Budapest, 2005, 78 p. 3 Sedlmayr Krisztina: A modern háztartás születése az 1930-as években Magyarországon. Doktori disszertáció. Kézirat, 2007, 129 p. 4 Rostás Péter: Mágnások lakberendezője - A Friedrich Otto Schmidt lakberendezőház története (1858-1918). Geopen Kiadó, 2010, 440. 5 GajdosGusztáv:„Társainkaháztartásbantegnapésma". Kiállítás vezető füzet, Országos Műszaki Múzeum, Budapest, 1990. -Gajdos Gusztáv: Forgatókönyv kézirata: a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárának adattárában. - Antal Ildikó: A villamosított háztartás. Múzeum füzetek 1. OMM Elektrotechnikai Múzeuma, Budapest, 2006, 21 p. kisebb-nagyobb elektromos háztartási gépek elérhetővé válása nagy segítséget jelentett a munkába állt asszonyoknak. A magyar háztartások a tárgyalt korszakig főleg mechanikus gépekkel voltak felszerelve. A városi gáz és a palackos gáz is nagy szerepet kapott ebben a modernizálásban, elsősorban a fűtés és a vasalás fűtőanyagaként. Külföldi, elsősorban német adatokkal összevetve megállapítható, hogy a 21. század hajnalán a hazai háztartások 50 éves lemaradásban voltak eszközeik színvonalában és energia-felhasználásában, minden „szocialista törekvés" ellenére. A 21. század első évtizedében körülbelül 20 évet behoztak a magyar háztartások a lemaradásból. A cikk megírását ösztönző alapvető külföldi munkák A nemzetközi irodalomban szemléleti áttörést hozott Ruth Schwartz-Cowan munkája, amely már címével is megkapó: „Több munkát a mamának" (More Work for Mother). 6 Ebben bizonyítja azt, hogy a háztartási gépek megkönnyítik a háziasszony munkáját, de idejét nem szabadítják fel. A műszaki fejlődéssel együtt jár az is, hogy a könnyebbé vált munka által a család igénye is növekszik. Ezek a megállapítások mind a mai napig érvényesek. Szintén áttörés jellegű munka volt Barbara Orland kiállítás-kísérő könyve. 7 A kiállítás maga ékes bizonyítéka volt annak, hogy a háztartás6 Ruth Schwartz-Cowan: More Work for Mother - The Ironies of Household Technology, from the Open Hearth to the Microwave. New York, Basic Books, 1983, 288 p. 7 Barbara Orland: Haushaltsträume - Ein Jahrhundert Technisierung und Rationalisierung im Haushalt. (Begleitbuch zur gleichnamigen Ausstellung). 1990, Arbeitsgemeinschaft Haushaltswirtschaft e. V., Königstein i. T. 224
