Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)

Prof. dr. Szunyogh Gábor: Interaktív gépészeti foglalkozások az MMKM Műszaki Tanulmánytárában

a Mobileumban elhelyezett asztalokra helyezve tudnak kismérnökeink feldolgozni. E munkához nincs szükség sem munkaköpenyre, sem védősisakra, mert tiszta környezetben, széken ülve zajlik. Könnyen elérhető gépalkatrészek. Akik már „igazi" géptermi munkát szeretnének végezni, de (alkatuk, erejük, idejük vagy kedvük miatt) nem akarnak a bemászni a gépek közé, mintegy 50 olyan gépelem közül választhatnak, melyek a gépek külső részén helyezkednek el, így viszonylag könnyen elérhetők. E munkákhoz már ajánlatos felvenni a védőfelszereléseket, de balesetelhárítási szempontból - nem kötelező. 5. ábra: Egy igazi „kismérnök" A gépek belsejében található alkatrészek. Múzeumi élményszerzés szempontjából „legizgalmasabb" az a kb. 40 db gépelem, melyekhez nem lehet könnyen hozzáférni. (Vizsgálatukhoz be kell mászni a gépek közé, be kell, bújni a gépek alá vagy be kell nyúlni a szerkezetek belsejébe.) E feladatok megoldása már körültekintést, nagyobb figyelmet, ügyes mozgást követel meg kismérnökeinktől, de egyben ez szolgáltatja a legszorosabb, legaktívabb kapcsolatot a gépekkel. Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben a védőfelszerelés használata kötelező. Annak érdekében, hogy a bevezető géprajzi oktatás minél kevesebb időt vegyen el a tényleges munkától, célszerű egy-egy diákcsoporttal hasonló típusú alkatrészeket rajzoltatni, mert akkor a bevezetőben elegendő az arra a típusra vonatkozó ismereteket elmondani. Ennek megfelelően a rajzolásra javasolható tárgyak csoportjai a következők: edények és csövek, rúgók, szíjtárcsák, lendítőkerekek, tárcsák és kerekek, tartószerkezetek és rudazatok, állványok, tengelyek, villák és manipulátorok, dugattyúk és hengerfejek. Figyelembe véve azt a tényt, hogy előképzettségüket, szaktudásukat, ügyességüket és ambíciójukat illetően a kismérnökök igen eltérők lehetnek, a rajzolandó tárgyakat nehézségük szerint is csoportosítottuk. A legkönnyebbek olyan egyszerűek, hogy akár a kisiskolások is le tudják rajzolni, de mégis azt az érzést keltheti bennük, hogy egy „igazi" tervrajzot készítettek. Ezeknek az alkatrészeknek a felülete alig tagolt, ezért egyértelmű megadásukhoz elegendő mindössze egy elölnézet vagy egy felülnézet. Már nagyobb kitartást, alaposabb megfigyelőképességet igényelnek azok a közepesen nehéz alkatrészek, melyek szintén viszonylag egyszerű geometriával (pl. forgásszimmetriával) rendelkeznek, de felületüket különböző kiemelkedések és bemélyedések tagolják. Ábrázolásukhoz metszetek felvétele szükséges. Ebbe a csoportba sorolható a legtöbb tengely, tárcsa, kerék, ill. rudazat. Ha viszont kismérnökeink komolyabb szakmai kihívással szeretnének szembe nézni, akkor olyan elemek felvételét ajánljuk számukra, melyek bonyolult geometriájúak, megadásuk több irányú nézetet is megkövetel. Természetesen ezek lesznek a leglátványosabb rajzok, így feltehetőleg e bonyolult alkatrészek felvételezése adja a legnagyobb mobileumi élményt. Végül, számítva arra, hogy a Mobileumot műszaki rajzismeretekkel rendelkező látogatók is fel fogják keresni, kijelöltünk néhány olyan gépalkatrészt, melyek papírra vetése komoly szakismeretet (de egyben nagy intellektuális élményt is) jelent. Tapasztalatok A kismérnökképző a Műszaki Tanulmánytár „legkeresettebb" öntevékeny programja: 2009. évi bevezetése óta csaknem ötven alkalommal bonyolítottunk le ilyen foglalkozást. Az első 222