Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)
Prof. dr. Szunyogh Gábor: Interaktív gépészeti foglalkozások az MMKM Műszaki Tanulmánytárában
ki kell deríteni, hogy mire szolgáltak a hatalmas, mozgó vasrudak, különös tárcsák, rúgók, bütykök, kerekek. Természetesen mindehhez mozgásba kell hozni gépeinket, alkalmasint előre-hátra járatni kell kerekeiket, esetleg be kell bújni alájuk, vagy óriási alkatrészeik közé. És mire minden kérdésre megtalálják a választ, kiderül, hogy tárlatvezetői magyarázatok nélkül, saját műszaki fantáziájukra támaszkodva is sikerül megérteni nem mindennapi gépeink működését. Nagy sikerrel beindítottuk az „építsünk gépmodelleket papírból" foglalkozásokat is, ahol a múzeumi közönség előre nyomtatott kartonpapírból kivághatja és összeragaszthatja a Mobileumban található leglátványosabb gépek modelljeit 8. Munka közben törvényszerűen megismerik azokat az újszerű műszaki megoldásokat, melyek oly híressé tették azokat. Leghatározottabban azonban a kismérnökképzőn kerül sor a mérnöki hivatás népszerűsítésére, amikor is a foglalkozás bevezetőjében (az alább olvasható vezérfonalat követve) áttekintjük a fontosabb mérnöki feladatköröket, kiemelve, hogy milyen képességekkel kell rendelkezzenek az egyes feladatokat megoldó mérnökök, melyek a jellegzetes munkakörülményeik, mi adja munkájuk érdekességeit és nehézségeit. 3. ábra: A tervrajzok felvételezése 8 SZUNYOGH, G.: Gőzlokomobilt papírból! Lehetséges?- Műszaki Örökség Program, Múzeumpedagógiai füzetek I. Budapest, 2010. 26 p. A gépek működésével kapcsolatos törvényszerűségek feltárása, számítási módszerek, tervezési irányelvek, anyagvizsgálati módszerek kimunkálása a kutatómérnökök munkaterülete. Tulajdonképpen ők a mérnöki tudományok megalapozói, akik hidat vernek a természettudományok (fizika, kémia, geológia, meteorológia, csillagászat, stb.) és a műszaki tudományok közé. Ok azok, akik az alapkutatások eredményeit átültetik a gyakorlatba, azaz a tudósok elméleti eredményeit a mindennapi ember számára hasznossá teszik. Közvetlen tevékenységük rendszerint ipari kutatóintézetekhez, műszaki egyetemek és főiskolák tanszékeihez vagy nagyobb gyárak saját kutató-fejlesztő osztályaihoz kötődik. Magas szintű, széles körű természettudományi ismeretekkel rendelkeznek. Kommunikációjuk alapja (a nyelvektől független, a világ összes gépészmérnöke által megérthető) műszaki matematika és műszaki rajz. Fő erényeik a kreativitás, a különböző tudományterületek ismereteinek szintetizáló képessége, a magas szintű alaptárgyi szakismeret és jártasság a nemzetközi szakirodalomban. Eredményeiket szakkönyvekben, folyóiratokban, szabványokban és műszaki irányelvekben hozzák nyilvánosságra, ill. folyamatosan átadják a mérnökhallgatóknak a felsőfokú oktatás keretei között. A kutatómérnökök által nyújtott alapismeretekre és gyakorlati tapasztalatokra támaszkodva a tervezőmérnökök készítik el a gyártandó gépek, berendezések, szerkezetek részletes terveit, melyek alapján a gépészeti szakmunkások (lakatosok, esztergályosok, kovácsok, öntészek, stb.) már el tudják végezni a kivitelezési munkákat. A gyakorlatban alkalmazzák a kutatómérnökök által levezetett vagy felállított matematikai képleteket, összefüggéseket. „Legfőbb ismertetőjegyük" a mérnöki precizitás mind a számítások pontosságát, mind a tervrajzok gondosságát illetően. Munkájuk elsősorban irodai: különböző tervező intézetekben, gyárak saját mérnökségein vagy kisebb mérnöki irodákban dolgoznak. Régebben-logarléccel, vonalzókkal és tuskihúzóval a kezükben - napestig álltak fehér köpenyeikben hatalmas rajztáblák előtt, ma már inkább számítógépek képernyői előtt ülve dolgoznak, rajztábláikat pedig plotterekre „cserélték". Nevükhöz fűződnek a híresebb 220
