Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)

Próder István: A környezetvédelem történeti előzményei Magyarországon

hajtását megoldani. A tűzgépet ISAAC POTTER angol gépész 1722-ben szerelte fel Újbányán az Althandel aknánál

2

1. 1749. MÁRIA TERÉZIA megbízta báró IMHOF bányakapitányt, a braunschweigi hercegség titkos tanácsosát, hogy vizsgálja meg a selmeci bányaművek helyzetét. IMHOF jelentése szerint elegendő vízierő hiányában a „tűzgépek" a selmeci bányaműveknél csak „szükséges rosszak" (malum necessarium), mert a gépek nagyon sok fát fogyasztanak. Orvoslásul azt ajánlotta, hogy továbbra is kutassanak a vidéken kőszén után. MÁRIA TERÉZIA el is rendelte, hogy a már ismert széntelepeken kívül újabb telepeket kell felkutatni és minden lehetőt megtenni, hogyha Hollandiából szénbányászok jönnek, a gépeket fa helyett kőszénnel lehessen fűteni. A királyi leirat szerint törekedni kell, hogy a kőszenet házi fűtésre, valamint kovács- és lakatosműhelyekben is felhasználják

2

2. 1769. MÁRIA TERÉZIA rendtartást adott ki az erdőirtások megakadályozására. A bányák faellátásának biztosításáért, a nagyarányú hamuzsírszükséglet kielégítéséért a 18. században már a földművelés érdekeit meghaladó mértékben irtották az erdőt. Az államhatalom az oktalan erdőpusztításoknak gátat akart emelni, ugyanakkor ösztönözte a síkvidéki erdőtelepítéseket

2

3. 1786. A Selmecbánya melletti Szkleno községben először kipróbált ún. európai amalgamáló eljárás (BORN IGNÁC-féle módszer) szélesebb körű bevezetése ellen érvként a higanymérgezés lehetősége is felmerült. Ezért az eljárás alkalmazásának hívei felkérték a neves HOFFINGER JÁNOS GYÖRGY selmeci bányakamarai főorvost, adjon munkaegészségügyi véleményt az eljárásról. 2

1 Dr. Faller Jenő: Jószerencsét. Események, képekabányászat múltjából. Műszaki Könyvkiadó Bp., 1975. 111. o. 2

2 Bán Imre: A magyar kőszénbányászat története az 1759-1918. években. Az MTA Műszaki Tud. Oszt. Közi. 1953. 499. o. 2

3 Dr. Oroszi Sándor: A magyar természetvédelem kezdetei. Országos Erdészeti Egyesület, Bp., 1986. 9. o. Véleményében HOFFINGER az amalgámozást kevésbé tartotta károsnak az egészségre, mint a korábbi, ólmot felhasználó ún. csurgató eljárást

2

4. Az eljárás történetéből az a legfontosabb, hogy a bányász és kohász szakemberek maguk kértek fel orvost az eljárás véleményezésére, mert technológiájuk bevezetéséhez annak gazdaságosságán kívül azt is bizonyítaniuk kellett, hogy a munkások egészségére kevésbé ártalmas, mint a régi. 1787. LEITHNER JÓZSEF, az idriai bányák (Dalmácia) komisszáriusa jó hatásfokú higanytermelést valósított meg. A higany lángkemencék mellé 5-6 db higanyfelfogó kamrát telepített. A kemencéből távozó gőzök a kamrákon át hosszú utat tettek meg, így a higanynak volt ideje cseppfolyósodni. Az első kamrába felül bevezetett fémgőz alul lépett be a második kamrába, majd felül a harmadikba és így haladt tovább váltakozó belépéssel az ötödikig. Hatodik leválasztó egységként vizes mosótornyot alkalmaztak. A kamrás leválasztással a termelékenység nőtt és csökkent az egészségkárosodás veszélye

25,2

6. 1794. SZONTAG JÁNOS SÁMUEL kéréssel fordult a helytartótanácshoz, hogy „szmalte" festéket gyárthasson. A „szmalte" festéket szervetlen színezőanyagként használták üvegolvadékok színezésére. Pörkölt kobaltércek, kvarchomok és hamuzsír kihűlt olvadékának porításával állították elő. A kobaltércek pl. a kobaltin (CoAsS) és szmaltin (CoAs2) pörkölésekor felszabaduló arzénoxid tartalmú gőzöket méregfogó kamrában csapatták le

2

7. 1810. Megalakult az első hazai vízszabályozó társulat: „Sárvízi Nádor Csatorna Társulat" 2

4 Vámos Éva, Szabadváry Ferenc: Egy kohászati eljárás orvosi véleményezése a XVIII. században. Technikatörténeti Szemle, 11. 1979. 113. o. 2

5 Szathmáry László: A kémia története hazánkban. Kézirat, 1939. 564. o. 2

6 Faller Károly: A fémkohászattan kézikönyve III. köt. Selmecbánya, 1902. 307. o. 2

7 Szathmáry László: A kémia története hazánkban. Kézirat, 1939. 673. o. 199