Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)

dr. Molnár Erzsébet: A fogatolt jármüvek gyűjteménye és további lehetőségei

A termelőszövetkezetekben, az állami gazdaságokban, az 1950-70-es években a vezetők, az agronómusok legtöbbje hajtókocsival járta a határt. A falvakban, de még a városokban is sokszor a településen belüli szállítást szekerekkel, taligával oldották meg, a mezőgazdasági szállításokat pedig szinte csak szekerekkel. A járműveket karbantartották és néhány új is készült. Szerencsére a hagyományok felkarolása, a népi mesterségek, a népművészet, stb. ápolása mellett a kocsikészítés sem merült feledésbe, és néhány mester ma is dolgozik a szakmában. 5. ábra: Hajtó kocsi - „dog-cart - modellje M=l:5 A mesterség életben maradását több tényező segítette: a kocsizás divatja, a fogathajtó bajnokságok és a történelmi filmek készítése. A magánszemélyek régi kocsik, hintók iránti érdeklődése Nyugat-Európában kezdődött, hiszen ott - bár a nemesi rangokat, címeket a legtöbb helyen eltörölték - a nemesi családok, a gazdag polgárok státusza nem tört meg, anyagi lehetőségük is biztosítva volt, így a már birtokukban lévő jármüveket megtarthatták, gondozhatták. Az újonnan meggazdagodottak közül is szerettek volna egy előkelő, igényes, kézi készítésű jármüvet, részben státusszimbólumként, de nagyon sokan valódi érdeklődésből, hagyományszeretetből. Magyarországon is sok jármű készült, főleg német területre. Az 1980-as évektől már idehaza is megjelentek a turistaközpontokban a nyitott hintók, csakúgy, mint a külföldi nagyvárosokban. Ezeket a jármüveket hazai bognárok, kovácsok készítik, ki teljesen, ki pedig csak részben követve a régi kocsigyártó hagyományokat. Lovas nemzetnek tartjuk magunkat, de az utóbbi 1-2 évszázadban inkább a kocsizás, a fogathajtás nemzetének lehetne nevezni a magyarokat. A ma már sport kategóriába tartozó fogathajtásban a magyarok mindig az élen szerepeltek, és mind a mai napig a legjobbak közé tartozunk. A siker jó része a kocsiknak is köszönhető: a terepversenyekre készült terepkocsiknak ugyan nem sok közük van a hagyományos fogatolt jármüvekhez, éppen annyi, hogy lovak húzzák, de a stílkocsik versenyén résztvevő Eszterházy kocsi már muzeális szempontból is figyelemmel kísérendő. H^h IIÉÉBCT «B. fjy J^H^iJHP | ,MM,miilPjp^"' "'Á^/f/íjT risMBls | ,MM,miilPjp^"' "'Á^/f/íjT risMBls 6. ábra: Fogathajtó Világbajnokság Kecskekeméten 1972-ben 7. ábra: Maratoni verseny a VB-n 176