Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)
Magó László: A MAVszemélydíjszabása és a menetkedvemények rendszere 1945 és 1980 között
Kedvezményes menettérti jegyek: A menettérti jegyeket gyakran mérsékelt áron szolgáltatták ki, ezek igénybe vételét részletesen szabályozták. Több fajtájuk is volt. A gócponti menettérti jegyek a díjszabásban felsorolt egyes ipari, kereskedelmi és államigazgatási gócponti településekre történő utazást segítették elő. Ebben az esetben a kedvezmény mértéke 20 % volt. A hétvégi menettérti jegyekkel munkaszüneti napokon meghatározott üdülő- és pihenőhelyekre lehetett utazni. A balatoni és Velencei-tavi menettérti jegyek kiadása szintén a lakosság üdülését, pihenését szolgálta. Szociálpolitikai szempontok érvényesültek a különböző gyógyhelyekre, gyógyüdülőhelyekre kiadott kedvezményes menettérti jegyek esetében. Ezeket a menettérti jegyeket 33 %-os kedvezménnyel lehetett megvásárolni. Dolgozók menettérti jegye: Dolgozók hazautazása céljára is adtak ki kedvezményes menettérti jegyeket (ezek nem azonosak a rendszeres munkába járásra szolgáló heti- ill. havijegyekkel). A kedvezmény csak a munkahely és a lakóhely között volt igénybe vehető. Az igényjogosultak közé tartoztak az alkalmazottak, a kisipari és háziipari szövetkezeteknél dolgozók, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél munkaviszonyban álló munkavállalók, valamint az időszakos szerződés alapján foglalkoztatott mezőgazdasági-, szőlő- és erdőmunkások, kőbányaés útépítő munkások. 1 1 Ezek a jegyek alapesetben személyvonat második kocsiosztályára voltak érvényesek, egyébként menetdíj-különbözetet kellett fizetni. A díjmérséklés a következőképpen alakult: amennyiben a dolgozó hetenként egy alkalommal vette igénybe a menettérti jegyet, az ugyanarra a távolságra ér vényes jegy árának 14%át kellett kifizetnie, vagyis 86%-os kedvezmény illette meg (ugyanakkor a munkáltatója a teljes árú menetjegy árának 66%-át fizette meg a vasút részére). Ha a dolgozó havonta két alkalommal vette igénybe a kedvezményes menettérti jegyet (lényegében tehát kéthetente egyszer), akkor a teljesárú jegy árának 50%-át kellett kifizetnie, mert ebben az esetben csak 50%-os kedvezmény 1 1 Lásd még Süle: im. 73. old. illette meg (míg munkáltatóját a teljes menetdíj 30%-a terhelte). Értelemszerűen mindkét esetben a fennmaradó 20% állami kedvezmény volt. 1 2 Tanulók menettérti jegye: Tanulók és tanfolyamhallgatók részére is kiadtak kedvezményes menettérti jegyeket hazautazás céljából (szintén nem azonosak a tanulók bérletjegyével). „A kedvezmény igénybevételére jogosultak az egyetemek, főiskolák, technikumok, középiskolák, általános iskolák, általános iskolát végzettek továbbképző iskolái, gyógypedagógiai intézetek, szakközépiskolák, szakmunkásképző iskolák stb. hallgatói, illetőleg tanulói, továbbá az iskolai tanulmányaikat már befejezett, kizárólag át-, vagy továbbképzés érdekében rendezett, egy hónapnál hosszabb tanidejű, hetenként legalább három tanítási napon működő olyan szaktanfolyamok hallgatói, amelyek képesítést nyújtanak és erről bizonyítványt adnak." 13 A tanulók minden tanévben 5 alkalommal válthattak 50 %-os mérséklésű menettérti jegyet, a tanfolyamok hallgatói pedig havonta egy alkalommal 33 %-os mérséklésű menettérti jegyet. Szakszervezeti tagok utazási kedvezménye: Szakszervezeti utalvány alapján évente egy alkalommal 50 %-os kedvezménnyel lehetett utazni a vasúton. Igényjogosultak voltak az állandó munkaviszonyban foglalkoztatottak és a szakmunkás tanulók legalább háromhavi munkaviszony és ugyancsak háromhavi szakszervezeti tagság esetén, a fegyveres és rendvédelmi szervek - szakszervezeti tagággal nem rendelkező hivatásos állományú tagjai (ideértve a hadsereg, a rendőrség, a munkásőrség, a büntetésvégrehajtás, a pénzügyőrség és a vámőrség által foglalkoztatottakat), az időszakos munkavállalók legalább hat hónapi munkaviszonnyal és három hónapi folyamatos szakszervezeti tagsággal, a szakszervezeti tagságukat megtartó nyugdíjasok, a kisipari és háziipari szövetkezetek legalább három hónapos tagsági viszonnyal rendelkező tagjai (nyugdíjba vonulásuk után is), az egyházi 1 2 Vö. Süle: im. 74. old. 1 3 Süle: im. 77. old. 148