Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)

Magó László: A MAVszemélydíjszabása és a menetkedvemények rendszere 1945 és 1980 között

Természetesen a gazdasági fejlődés különféleképpen hathat vissza az utasszám alakulására. Vannak olyan tényezők, melyek növelik az utasok és az utazások számát, de akadnak olyanok is, melyek éppen ellenkezőleg, utasszám-csökkenést eredményezhetnek. Előbbi csoportba leginkább az életszínvonal általános emelkedését szokták sorolni, de hasonló eredményeket hozhat a lakosságszám növekedése, mely önmagában is azt eredményezi, hogy többen veszik igénybe a tanulókedvezményeket, illetve majdan többen kapcsolódnak be munkaerőként a termelésbe. Utasszámnövekedést eredményezhet például a dolgozói üdültetés (mint szociálpolitikai vívmány) kiterjesztése, de általában véve a turisztika és az idegenforgalom fokozott propagálása, esetleges állami szubvencionálása is. Ezzel szemben az utasszám csökkenését eredményezhetik az újonnan létesült ipari üzemek (kevesebben kényszerülnek ingázásra, mivel már a lakóhelyükhöz közel is találnak munkát) és a velük gyakran együtt járó lakótelepek építése. De nem elhanyagolható tényezőnek tekinthető más közlekedési ágak (főleg a közúti- és légiközlekedés) fokozott fejlődése és elterjedése, valamint a magángépkocsik számának folyamatos növekedése.

7 A MÁV, noha nem állt egyedül a személyszállítási szolgáltatások piacán, mégis sokáig kitüntetett helyzetben volt. Ez jórészt történelmi okokkal magyarázható. A tárgyalt korszakban azonban más közlekedési módok is mindinkább fejlődésnek indultak, és így a MÁV is előbb-útóbb (ha tetszett, ha nem) versenyezni kényszerült az utasokért. Ez új és szokatlan dolog volt, de annyiból mindenképpen előnyös, hogy az utas-vasút relációban a vasúttársaság részéről a szolgáltató jelleg domborodott ki egyre inkább. A díjtáblázatok tartalmazták a különböző távolságokra megállapított menetdíjakat. Ezeket általában nagyobb távolságokat magukban foglaló díjövezetenként határozták meg. A díjszabási rendszer lehet egységes alapú, illetve változó alapú. Előbbinél a fizetendő dij mindig azonos mértékben emelkedik a távolság növekedésével összhangban. Tehát az 1 km-re megállapított fuvardíj - amelyet egységdíjtételnek nevez a szak7 Vö. Süle: im. 17. old. irodalom - mindig ugyanaz (függetlenül a megtett távolságtól).

8 A változó alapú díjszabásnál ez nem így van. A progresszív díjszabási rendszerben a menetdíjak a távolság növekedésénél nagyobb arányban emelkednek, míg a degresszív díjszabási rendszerben a távolság növekedésével az egységdíjtétel csökken. A változó alapú díjképzésnél előfordulhat, hogy a csökkentett vagy éppen növelt egységdíjtételt nem a kezdőponttól, hanem csak egy meghatározott távolságtól alkalmazzák. Díjszabási kedvezmények „Az utas akkor kerül a vasúttal a fuvarozással kapcsolatosan szerződéses jogviszonyba, amikor menetjegyét megváltja. A fuvarozási szerződés tehát a menetjegy megváltásával jön létre, és akkor lép érvénybe, amikor az utas az utazás megkezdése céljából a pályaudvar területére lép."

9 A fentebb említett üzletszabályzat tartalmazza mindkét szerződő fél - tehát a vasúttársaság, illetve az utas -jogait és kötelezettségeit. A díjszámítás kapcsán például előírja, hogy a díjak megállapításánál egyaránt figyelembe veszik, hogy az utas milyen vonatnemet (pl. személy-vagy gyorsvonat) vesz igénybe, melyik osztályon (első-, másod- és egy ideig harmadosztály is létezett) utazik, vagy éppenséggel jogosult-e valamilyen rendszeres vagy éppen alkalmi menetdíjkedvezményre. A díjtáblázat külön-külön tartalmazta a megállapított díjtételeket vonatnemenként, kocsiosztályonként, valamint a kedvezmény mértéke szerint.

1

0 A díjtételek megállapításán túlmenően az állam különféle kedvezményeket is alkalmazhat. A kedvezmények rendszere nagy múltra tekint vissza a MÁV történetében. Időnként már-már szinte áttekinthetetlenül sokféle és fajta kedvezmény volt érvényben. Nyilvánvaló, hogy a kedvezmények kidolgozásának mindig van valamiféle célja. Ez lehet tisztán gazdasági, amikor a kedvezményezéstől egyértelműen az utasszám növekedését, és így hosszabb távon a bevételek emelkedését is várják. Legalapvetőbb fajtája az volt, amikor 8 Vö. Mincsik: im. 41. old. 9 Süle: im. 44. old. 1

0 Ld. Süle: im. 61. old. 145