Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)

Krizsán Sándor: Adalékok a Budapest-Újpest-Rákospalotai Villamos Közúti Vasút Részvénytársaság (BURV) személyközlekedésének történetéhez (1896-1914)

veinek kivitelezésére az új cég 1895. március 14én szerződést kötött tulajdonosával, a Magyar Ipar és Kereskedelmi Bank Rt.-vel, amely ezután „alvállalkozójával", a Ganz gyárral végeztette el az építési munkák nagy részét.

1

7 A kivitelezés jó ütemben haladt, eredményeképpen év végére forgalomba helyezhető volt a vasút. A december 31-ére ütemezett műtanrendőri bejárást nagy hózivatar akadályozta meg, emiatt csak 1896. január 11-én tudta a hatóság az elkészült teljes üzemet megtekinteni, s másnap január 12-én útjára indult a főváros és Újpest között az első menetrend szerint közlekedő BURV villamos. (1. ábra) 1. ábra. A BURV 5-ös pályaszámú Ganz-féle motorkocsija a vasút megnyitásáan idején 1896 és 1900 között Egyvágányos, 7856 m hosszú vonala Angyalföld területén a Lehel utca Váci úti kezdőpontjától a Lehel utcán, majd az 1897-ben elnevezett Béke utcán vezetett, s aluljárón keresztezte a MÁV balparti körvasútját. Az aluljáró újpesti oldalán helyezkedett el a villamosvasút központi áramfejlesztő és forgalmi telepe, ahogy akkoriban nevezték, a Villamtelep(mai Angyalföldkocsiszín). Tovább 1

7 BFL XI. 1514. g. Budapest-Újpest-Rákospalotai Rt. iratai. Pályafenntartási iratok. 1. doboz. Szerződés a BURV és a Magyar Ipar és Kereskedelmi Bank között. 1895. március 14. a telep mellett a mai Pozsonyi, majd az István, Károlyi (István) és Baross utcákon a megyeri kápolnáig, a mai Jézus szíve templomig tartott. Két végpontja között a kocsik kezdetben öt kitérőnél várhatták be egymást, a hatodikat még tavasszal megépítették a Károlyi utcában. Műtanrendőri bejárása során Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye képviselői szorgalmazták belső végpontjánál a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság pályájával való összeköttetés megépítését, melyet a BURV szívesen vállalt volna, a BKVT viszont ellenezte.

1

8 Érthető a konkurens BKVT ellenállása. Váci úti lóvasúti vonala ekkor javában átalakulóban volt, a kereskedelemügyi miniszter 1895. szeptember 19-i engedélyét követően hozzáláttak villamosításához. A BURV járatának megindulásáig egyedül biztosította a pest-újpesti közúti vasúti összeköttetést, e helyzetéről nem igazán szándékozott lemondani. Már korábban is tett lépéseket a helyi, újpesti és rákospalotai lóvasutak saját kézben történő összpontosítására, amellyel a még épülőfélben vagy ahhoz közel járó budapest-újpest-rákospalotai villamost kívánta „kiütni a nyeregből". A BKVT vezetői 1894 elején megvásárolták gróf Károlyi Sándortól egyvágányos, kitérős rendszerű és veszteséget termelő újpest-rákospalotai lóvasútját, melynek irányítására tavasszal új céget alapítottak Budapestvidéki Közúti Vasút Részvénytársaság. (BVKV) néven." Célul tűzték ki fejlesztését és villamos üzeművé tételét, valamint a BKVT hálózatával való összekötését, ugyanis a „búrvasút" megépítésével a „vidéki vasút" és a „közúti vasút" közös vezetése utas- - így bevétel- - vesztéstől tarthatott. A BURV megyeri vonalrészének villamosközlekedése pedig a Váci út újpesti szakaszán fekvő megyeri lóvasút fejlesztésére és a BVKV újpest-rákospalotai vonalával való összekötésére ösztönözte a BKVT-t, amely előbbi számára eladta megyeri lóvasútját 1895 márciusában. A BKVT Nyugati pályaudvarÚjpest közötti villamosa 1896. május 30-án váltotta fel lóvonatát a Váci úton, addig januári indulásától 1

8 Műtanrendőri bejárási jegyzőkönyv (továbbiakban: MBJ), 1895. december 31., 1896. január 11. In: BSzKOGy II. k. 680-683. o. " A BKVT működési engedélye csak a főváros területén belüli közúti vasutakra szólt. 131