Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)
Dr. Krámli Mihály PhD: Adatoka Magyar Királyi Folyam - és Tengerhajózási Részvénytársaság 1932. évi szanálásához
a társaságra. Ezeknek az adósságoknak a tervbe vett konsolidálását az általános piaci viszonyokon kívül még az a körülmény is akadályozta, hogy az 1926. XXIII. Törvénycikkben lecikkelyezett szerződés szerint járó államsegély, minthogy nem jelent feltétlen fizetési kötelezettséget az állam részéről, egy kibocsátandó elsőbbségi kölcsönnek fedezetét teljes biztonsággal nem alkothatja. Ily viszonyok között a társaság igazgatósága a m. kir. Kormányhoz fordult a társaság pénzügyi viszonyainak új alapokra való helyezése végett. Az erre vonatkozó tárgyalások, amelyek a dolog természete szerint, hosszabb időt vettek igénybe, ami miatt az igazgatóság a közgyűlés megtartásának a határidejét a kereskedelemügyi minisztérium engedélyével többízben kitolni volt kénytelen, teljes megegyezésre vezettek, de véglegesíthetők mindeddig nem voltak, mert a megállapodások egy része a törvényhozás jóváhagyását igényli. A tárgyalások eredménye röviden abba a tervbe foglalható össze, hogy a társaság alaptőkéjét felemeli, az évi subventió, a fizetendő összeg változatlanul hagyása mellett, feltétlen állami fizetési kötelezettséggé változtatik át. A tőkefelemelés folytán névértékben kibocsátásra kerülő részvényeket a kormány, élve az 1926. XXIII. Törvénycikkben nyert felhatalmazással, a MÁV részére szerezné meg. Az 1928-as üzleti év föntebb jelzett vesztesége a társaság vagyonmérlegében szereplő 5.378.591.65 P tőketartalék terhére lenne fedezendő. Azok a kedvezőtlen időjárási és egyéb viszonyok, amelyek az 1928. évi üzleti eredményeket ennyire lerontották, az 1929-es esztendőben is hatottak. Dacára ennek, a tervezett intézkedések, kapcsolatban azokkal, amelyek a társaság üzemvitelének gazdaságosabbá tétele érdekében folyamatban vannak, a társaságot, amely a békeszerződés végrehajtása folytán vagyonának közel felét minden kárpótlás nélkül elvesztette, amelynek korona összegben megállapított állami subventiója a korona teljes leromlása következtében majdnem egészen elértéktelenedett, minden emberi előrelátás szerint rendezett viszonyok közé fogják juttatni. TERVEZET 1931. ápr. 28. AJÁNLAT A MFTR tartozásainak rendezésére vonatkozó megállapodás feltételei 1. A Magyar Általános Hitelbank, a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Bank és a Hazai Bank r.t. átengednek a MÁV-nak 127.080 darab 1929. évre osztalékjogosult MFTR részvényt és pedig a Magyar Általános Hitelbank 80.837 darabot a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank 39.423 darabot és a Hazai Bank Rt. 6.820 darabot darabonkint 5,- pengő árfolyamon. Az összesen P 635.400.-t kitevő vételárat a MÁV felerészben 1931. augusztus 15-én, felerészben pedig 1932. augusztus 15-én fogja az egyes intézeteknek kamatmentesen megfizetni. 2. A MFTR pénztartozásai, melyeknek törlesztésére alábbi megállapodás vonatkozik, a következők: a Magyar Altalános Hitelbankkal, Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bankkal, Pesti Hazai Első Takarékpénztár egyesülettel és Hazai Bank r.t.-gal (Pénzintézetekkel) szemben per 1930. július 15. cca. P 14.000.000.az Amstelbank amsterdami intézettel szemben cca. P 5.600.000.egyéb pénzhitelezőkkel szemben cca. P 6.900.000.Összesen: cca. P 26.500.000.3. A MFTR alaptőkéje, mely jelenleg P 8.820.000.-, P 16.170.000.-vel P 24.990.000.-re fog felemeltetni akként, hogy az összes újonnan kibocsátandó részvényeket a MÁV veszi át. Az alaptőkeemelésre befolyó összegek az előző 2. említett tartozások törlesztésére fordíttatnak és ugyanezen célra a MÁV még megfelelő összegű kölcsönt is bocsát a MFTR rendelkezésére. 4. A MFTR - amint azt az idecsatolt hozzávetőleges törlesztési számítás mutatja - az alábbi fizetéseket fogja teljesíteni: 121
